Képviselőházi irományok, 1892. XVII. kötet • 551-589. , XLI-XLVIII. sz.

Irományszámok - 1892-563. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése, „az örökösödési eljárásról” szóló törvényjavaslat tárgyában

304 563. szám. A meginditott külön eljárás jogerejű elintézése után a hagyaték tárgyalása folytatandó, és jogukban áll az érdekelteknek addig is a 76. §. a) pontja értelmében a hagyaték részleges átadását kérni. 69. §. Ha a hagyatékhoz tartozó, de az örökhagyó tulajdonául még be nem jegyzett ingatlan mint örökség vagy hagyomány szállott az örökhagyóra, a még le nem tárgyalt kapcsolatos egy vagy több előző hagyaték tárgyalását hivatalból meg kell indítani. A mennyiben a kapcsolatos hagyatékra vonatkozó eljárásra más biróság illetékes: az illetékes biróság keresendő meg, mely a kapcsolatos hagyatékot hivatalból köteles tárgyalni. A hagyaték tárgyalásának befejezése a kapcsolatos hagyatéki tárgyalás befejezéséig függőben tartandó. Ez az intézkedés a részleges átadás kérhetésének jogát [76. §. a) pont] nem érinti. Az érdekeltek között a kopcsolatos előző hagyaték tárgyalásának elrendelése (50. §.) előtt létrejött megállapodás esetére a különböző biróságok illetékessége alá tartozó kapcsolatos hagyatéki ügyek tárgyalása az illetékes biróságok egyikénél egyesítendő. 70. §. Ha az örökhagyó tulajdonául oly ingatlan van a telekkönyvben bejegyezve, mely nem az örökhagyót illeti, hanem más, harmadik, személyt, vagy a melyet harmadik személy mint tényleges birtokos igényel: a hagyatéki tárgyalás vezetője igyekezzék odahatni, hogy a tárgyalás során az örökösök annak a személynek hozzájárulásával, a kit az ingatlan illet, telekkönyvi bejegyzésre alkalmas okiratot állítsanak ki. — Az ilyen okiratot pótló megállapodások és nyilat­kozatok az érdekeltek kérelmére a 67. §. értelmében külön jegyzőkönyvbe foglalandók (94. §.). Ha ez alapon — szükség esetében a gyámhatóság jóváhagyásával — a kérdés nem rendezhető és a tényleges birtoklás igazolva van: a hagyatéki biróság az igénylő harmadik személyt utasítja, hogy az e tárgybeli végzés kézbesítésétől számítandó 30 napi zárhatáridő alatt vagy kérje a telekkönyvi hatóságnál, mint tényleges birtokos, az ingatlan tulajdonjogának az 1892. évi XXIX. t.-czikk értelmében nevére leendő bejegyzését, vagy pedig keresetet indítson az örökösök ellen az ingatlan tulajdoni joga iránt, és az egyik vagy másik eljárás meg­indítását a hagyatéki bíróságnál a záthatáridő lejártától számított 8 nap alatt igazolja, mert különben az ingatlan át fog adatni az örökösöknek. Az e tárgyban hozott végzést, a mennyiben az az igénylőnek saját kezéhez nem kézbesíthető, háznépének is lehet kézbesíteni; ha pedig háznépe nincsen, hirdetmény kibocsátása nélkül ügygondnok nevezendő részére és a végzés ennek kézbesítendő. Ha az igénylő a zárhatáridő alatt az egyik vagy másik eljárás megindítását nem igazolja: az ingatlan hivatalból adandó át az Örökösöknek. Ha pedig a meginditott eljárás az igénylő jogerejü elutasításával végződik: ennek a körülménynek igazolása esetén az átadás bármelyik érdekelt fél kérelmére rendelendő el. A fentebbi intézkedések nem érintik az örökösöknek azt a jogát, hogy a többi hagya­téki vagyon részleges átadását kérhessék (76. §. b) pont). 71. §. , A hagyaték tárgyalásának befejezésével a kir. közjegyző az összes iratokat az illetékes járásbíróságnak mutatja be. Ha azonban kiskorú, vagy gondnokság alatt álló személy van érdekelve: a kir. köz­jegyző az összes iratokat azon gyámhatósághoz teszi át, mély a kiskorúra vagy gondnokság alatt álló személyre nézve illetékes (1877 : XX. t.-cz. 198. §.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom