Képviselőházi irományok, 1892. XVII. kötet • 551-589. , XLI-XLVIII. sz.

Irományszámok - 1892-563. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése, „az örökösödési eljárásról” szóló törvényjavaslat tárgyában

300 563. szám. 3. Ha végrendeleten alapuló öröklés esete forog fenn és valamely örökösnek joga feltételtől függ: kiderítendő, vájjon a feltétel bekövetkezett-e már? s esetleg tisztába hozandó a jogviszony, mely a feltétel függőben léte alatt fenn fog állani. 4. Ha csak a tárgyalás alkalmával tűnnék ki, hogy valamely kiskorú vagy gondnokság alatt álló személynek érdeke szülőinek, a gyámnak vagy a gondnoknak érdekével összeütközik, s részére a gyámhatóság külön gondnokot nem rendelt: a tárgyalás vezetője — a gyámhatóság utólagos jóváhagyásától feltételezve — a kiskorú részére akár a közgyám, akár más alkalmas egyén személyében ügygondnokot rendel. Ugyanez a szabály alkalmazandó akkor is, ha több olyan kiskorúnak vagy gondnokság alatt állónak érdeke ütközik össze egymással, a kiknek ugyanazon egy személy a törvényes képviselője. 5. Ha az örökösödési jog vitássá válik, a tárgyalás vezetője kísérelje meg az egyezséget, és ha ez sikerül, vagy az, örökösödési jog vita tárgyát nem képezi, — az örökösödési jog megállapitása, s a mennyiben több örökös van, az örököstársakat megillető örökösödési hányad vagy örökrész a jegyzőkönyvben kitüntetendő. Jegyzőkönyvbe foglalandó továbbá az a megállapodás, hogy az örököstársak vagyonközösségben maradjanak-e, avagy közöttük osztály történjék-e ? és hogy mi módon történjék a hagyatéki terhek kifizetése és az e részben egyetemlegesen felelős örököstársak esetleges visszakövetelési jogának biztosítása egymással szemben. 6. A mennyiben az örököstársak a hagyatéknak felosztását kívánják, e részben közöttük az egyezség megkisérlendő, és ha ez sikerül, a létrejött egyezség jegyzőkönyvbe foglalandó. E részben az örököstársak a körülményekhez képest az 59. §. rendelkezéseire figyelmeztetendők és az egyezsége rendelkezések alkalmazása mellett is megkisérlendő. Ha az osztály megtétele szempontjából egyes ingatlanok szétdarabolása szükséges: az eldarabolási vázlat a telekkönyvi szabályoknak megfelelően kiállítandó és a jegyzőkönyvhöz csatolandó. 7. Ha az érdekeltek között egyezség nem jön létre: ezt a vitás kérdések megállapitása mellett szintén jegyzőkönyvbe kell venni s a tárgyalást arra is kell kiterjeszteni: minő intézkedések teendők a hagyatéki vagyon kezelése, a netáni követelések behajtása, a hagyatéki terhek kifizetése, a nagy értéke; ökkenés vagy az értékkel arányban nem álló költség nélkül el nem tartható avagy a hagyatéki terhek kifizethetése végett, eladandó hagyatéki vagyontárgyak értékesítése, valamint a hagyatéki vagyon biztosítása tekintetébén. Az e tárgyban létrejött megállapodások, s rnegállapodás hiányában az ellentétes kérelmek és indítványok jegyzőkönyvbe veendők. A tárgyalás vezetője köteles mind az öröklési jogra, mind az osztályra nézve az egyezséget, ha az eredményhez remény mutatkozik, ismételve megkisérleni. 56. §. Azokat az anyakönyvi kivonatokat, melyek a családi összeköttetés igazolására szüksé" gesek, a tárgyaló közjegyző a jelen törvény hatályterületén alkalmazott anyakönyvvezetőktől hivatalból tartozik beszerezni: ha a megszerzéshez szükséges adatokat — a születés, halálozás vagy házasság helyét és évét — az érdekelt fél a tárgyalás során megjelöli. 57. §. Azok, a kik öröklési igényt támasztanak, de az öröklési joguknak alapját képező családi kapcsolatot avagy az öröklési jogukat igazoló végintézkedést a hagyaték tárgyalásának során sem nem bizonyítják, sem pedig oly adatokat nem szolgáltatnak, a melyek alapján ezek a bizonyítékok hivatalból beszerezhetők: az öröklési eljárás során ugy tekintendők, mint a kiknek öröklési igényük nincsen. Ha azonban a támasztott igény alaptalansága nem nyilvánvaló, a hagyatéki bíróság legalább 30 nap s legfeljebb 60 napra terjedő határidőt tűzhet ki a bizo-