Képviselőházi irományok, 1892. XVII. kötet • 551-589. , XLI-XLVIII. sz.

Irományszámok - 1892-563. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése, „az örökösödési eljárásról” szóló törvényjavaslat tárgyában

298 563. szám. HATODIK FEJEZET. A hagyaték tárgyalása. 50. §. A hagyatéki bíróság a 2. és 3. §§. eseteiben a leltár esetleges hiányainak pótlása vagy a leltározás kiegészítése után vagy ezeknek s illetőleg a tárgyaló közjegyző által foganatosítandó leltározásnak elrendelésével egyidejűleg hagyatéki tárgyalást rendel. Ez alkalommal, a mennyiben kiskorú gondnokság alatt álló vagy gondnokság alá helyezendő személy, méhmagzat, vagy még születendő' személy mutatkozik érdekeltnek, a bíróság megkeresi a gyámhatóságot (71. §.), hogy azoknak szabályszerű képviseletéről gondoskodjék s a képviselők nevéről és lakhelyéről a tárgyalással megbízott közjegyzőt sürgősen értesítse. A mennyiben gyám vapy gondnok kirendelésének szüksége a hagyaték tárgyalásának során merül fel, a tárgyalást vezető közjegyző keresse meg a gyámhatóságot (71. §.). 51. §. A hagyaték tárgyalásának vezetésével kir. közjegyző bízandó meg. A bíróság, ha területén több közjegyző van, ügyelni tartozik, hogy azok ilyen megbízatásokban egyenlő arányban részesüljenek. 52. §. A tárgyalás a körülményekhez képest a közjegyző székhelyén, az illetékes járásbíróság székhelyén vagy a helyszinén, illetőleg a körjegyzőség székhelyén vagy a körjegyzőséghez tartozó avagy szomszédos valamelyik községben tartandó meg. Ha azonban a hagyatékhoz oly ingatlan tartozik, melynek tulajdoni joga nincsen az örökhagyó javára bejegyezve s oly körülmények forognak fenn, melyek alapján az örökhagyónak, mint tényleges birtokosnak tulajdoni joga, a helyszinén beszerezhető adatok alapján, az 1892. évi XXIX. törvényczikk rendelkezései szerint bejegyezhető, vagy ha más körülmény következtében szükséges a hagyatéki tárgyalásra befolyással biró adatoknak a helyszinén való beszerzése: a tárgyalás mindenesetre a helyszinén (a körjegyzőség székhelyén vagy a körjegyzőséghez tartozó valamely községben) tartandó meg. A megbízott közjegyző késedelmes eljárása esetében az 1886: VII. t.-cz. 34. §-ának intézkedései azzal a módosítással alkalmazandók, hogy a megbízás elvonása esetében, a mennyiben helyben más közjegyző nincsen, a hagyaték tárgyalására birósági tag küldendő ki. Elvonható ugyan ily módon a megbízás akkor is, ha a közjegyzőnek felületes eljárása a tárgyalás másodszori pótlását teszi szükségessé. 53. §. A hagyaték tárgyalására a kir. közjegyző tűzi ki a határnapot, melyre megidézendők: az örökösök, az utóörökösök, a kötelesrészre jogosítottak, az örökhagyó özvegye, a végrendeleti végrehajtó, valamint azok a hagyományosok, esetleg utóhagyományosok, a kiknek javára a hagyatékhoz tartozó valamely ingatlan van hagyományozva. A többi hagyományos, valamint a 3. §. 3. pontja értelmében az örökösödési eljárás megindításának kérésére jogosított hitelező — ha lakhelyök tudva van — a hagyaték tárgyalására kitűzött határnapról értesitendők ugyan, de azzal a hozzáadással, hogy meg nem jelenésük a hagyatéki eljárás lefolyását nem akadályozza s igényeiket az örökös ellenében meg nem jelenésük esetében is érvényesíthetik.