Képviselőházi irományok, 1892. XVII. kötet • 551-589. , XLI-XLVIII. sz.

Irományszámok - 1892-551. „A mezőgazdaságról és mezőrendőrségről” szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött külön bizottságnak

551. szám. 11 32. §. Saját és alkalmazottjainak anyaállataihoz, tekintet nélkül a tenyészkerület követelményeire, mindenki tetszés szerinti apaállatot használhat, ha azonban apaállatait párzás végett másoknak is átengedni akarja, azt csak a járási állattenyésztési bizottság által kiállított igazolvány alapján teheti. IV. FEJEZET. A birtok-határ megjelöléséről. 33. §. A földbirtok határai, minden birtokos által látható módon megjelölendők. Ha a földbirtok határát folyók, csatornák, patakok, rendesen vizzel biró erek vagy el nem mozdítható természetes jelek képezik, más határjelzés nem szükséges. x ' ' 34. §. A birtok határainak jelzése tárgyában a törvényhatóságok a törvény életbeléptetésétől számítva egy év alatt szabályrendeletet alkotni tartoznak. A szabályrendeletnek intézkedni kell arról, hogy: 1. a szomszéd birtokosok közös határvonalain a határjelek miként állitandok fel; • 2. minő esetben és mekkora földbirtoknál engedhető meg, hogy állandó határjel helyett ideiglenes alkalmaztassák ; 3. az állandó határjel felállítására köteles birtokos mely esetekben választhat a különböző jelzések, (árok, sövény, faültetés, határkő stb.) között és melyiket mi módon alkalmazhatja; 4. a hiányzó határjelek mennyi idő alatt s mily eljárás mellett állitandok fel; 5. a szabályrendelet hatályba lépte előtt létesített s annak rendelkezéseitől eltérő állandó határjelek mely esetekben s mennyi idő alatt igazítandók ki. A szomszéd földbirtokosnak kárt okozó határjelzés tilos s ha ilyenek volnának, azok megsemmisítendők. 35. §. A határjelek felállítása, kijavítása és megújítása körül felmerülő vitás kérdések elintézése a községi elöljáróságnál kérendő. Az elöljáróság (városi tanács, Budapesten kerületi elöljáróság) a vitás kérdésnek egyezség utján való elintézését megkísérli s ha az nem sikerül, a feleket az elsőfokú közigazgatási hatósághoz utasítja. Az elsőfokú közigazgatási hatóság a vitás kérdésre nézve az érdekelteknek, a helyi viszonyokkal ismerős egyéneknek, esetleg szakértőknek meghallgatása és szükség eselében helyszíni szemle megtartása után, az egyévi békés és háborítatlan birtoknak épségben tartása mellett határoz. Ha a határ vitás, ez esetben a határozat ellen közigazgatási utón felebbezésnek helye nincs; de az abban meg nem nyugvó fél bírói útra utasítandó. A határjelek a határozat értelmében azonnal felállitandók s addig fentartandók, míg a bírói ítélet jogerőre nem emelkedik. Azon határozat ellen, mely a határjelzések módozataira, vagy közös határjeleknél a költség viselésére vonatkoznak, közigazgatási utón felebbezésnek v.m helye, mely esetben a másodfokú hatóság végérvényesen határoz. 2*