Képviselőházi irományok, 1892. XVII. kötet • 551-589. , XLI-XLVIII. sz.

Irományszámok - 1892-551. „A mezőgazdaságról és mezőrendőrségről” szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött külön bizottságnak

6 551. szám. 4. §. Hol a nyomásos gazdálkodás fentartatott és a fentartás óta hat év eltelt, a terület szerint érdekelt birtokosok egy tizedrésze azon gazdálkodási rendszernek megszüntetését kérheti. Az elsőfokú hatóság, ha a kérelem a kellékeknek megfelel, az érdekelteket a községben szokásos módon a községben tartandó gyűlésre összehívja s arról a távol lakó birtokosokat is külön értesiti. A gyűlés megtartására kitűzendő határidő a kitűzés idejétől, számitandó 30 napnál rövidebb nem lehet. 5. §. A gyűlésen a főszolgabíró vagy polgármester, illetve ezek helyettese elnököl s az érdekelteket a hozandó határozat gazdasági fontosságára figyelmezteti, azután az indítvány mellett és ellen felhozott indokokat, valamint a hozott határozatot jegyzőkönyvbe véteti. A jogerőre emelkedett határozat, ha a szabad gazdálkodást mondja ki, egyáltalán, ha pedig a nyomásos gazdálkodást mondja ki, újabbi hat éven belül meg nem változtatható. 6. §. Osztatlan közös tulajdont képező legelőknél az érdekelt birtokosok közgyűlése állapítja meg a legelő-rendtartást, a legeltetés, az állattenyésztés s az apaállattartás módozatait. Ha a legeltetéshez való jog egyes, a közösségben részes tulajdonosok közt kétséges és a jogosultság, illetve használat aránya bíróilag ideiglenesen vagy véglegesen nem rendeztetett, addig, mig a birói rendezés megtörténik, a közigazgatási hatóság a legeltetéshez való jog ideiglenes rendezéséről gondoskodik. 7. §. • A közös legelőre nézve az érdekelt birtokosok közgyűlése állapítja meg, hogy: a) mennyi és minő állatot van jogosítva minden egyes birtokos vagy községbeli lakos a legelőre bocsátani; b) mily kötelezettség terheli azt, ki nem saját állatait bocsátja a közös legelőre, hanem jogának gyakorlását másnak engedi át. 8. §. A 2-ik, 3-ik, 4-ik, 5-ik, 6-ik és 7-ik §§-ban elsorolt ügyekben az érdekelt birtokosok birtokossági közgyűlése határoz. E közgyűlés tagjai mindazok, kik a közös gazdálkodásban részt vesznek. Ezek szavazati jogukat személyesen, vagy igazolt meghatalmazottjaik által illető birtokuk arányában gyakorolják. A közgyűlés elnöke rendszerint a községi biró (polgármester), azonban valahányszor szükségét látja, azon a járási főszolgabíró vagy helyettese elnökölhet, az 5. §. esetén pedig elnökölni tartozik. Összehívandó, valahányszor az elnökség, vagy községi elöljáróság (illetőleg a 11. §-ban emiitett gazdatanács) szükségesnek találja vagy a tagoknak birtokaránylag számított i/io része kívánja. Határnapja a tárgyalásra kerülő ügyek kitüntetése mellett legalább 15 nappal előre kihirdetés s a távol lakó birtokosok levélbeni értesítése által közhírré teendő s a főszolgabírónak bejelentendő. 9. §. A birtokossági közgyűlés oly határozatai ellen, melyek annak hatáskörét túllépik, törvénybe ütközők, vagy egyesek jogait sértik, fellebezésnek van helye.