Képviselőházi irományok, 1892. XVII. kötet • 551-589. , XLI-XLVIII. sz.

Irományszámok - 1892-551. „A mezőgazdaságról és mezőrendőrségről” szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött külön bizottságnak

4 551. szám. A 88. §. első bekezdésénél ajánlt módosítás czélja az, hogy ez a 84. §-nál eszközölt változtatással összhangba hozassék. Ugyané szakasz 2-ik bekezdését pedig következő szöveggel ajánlja elfogadásra: »A tilosban talált állatokat köteles a mezőőr behajtani és azokat a magán mezőőr szolgálatadójának, a községi mezőőr pedig a községi elöljárónak átadni.« A 92. §. a kár újabb megbecslésének kérhetésére nézve eredetileg ajánlt 8 napi határidőt a bizottság 3 napira tartotta czélszerűnek leszállítani. A kihágások és büntetésekről szóló 94. és 95. §-okba ajánlott módosítások csak a törvényjavaslat előző rendelkező részében eszközölt változtatások következetes keresztülvitelében lelik indokolásukat. A 100. §-nál a mezőőr szegődségéül a befolyó büntetéspénzek bizonyos részének biztosithatását elfogadta a bizottság, de kiteendőnek tartotta, hogy ez a befolyó büntetéspénznek 25°/o-át meg ne haladhassa. A 102. §-ban foglalt elősorolásból a 22. §. elhagyása folytán ki lesz hagyandó ezen kikezdés: »Az apaállatok megszerzésének, elhelyezésének és tartásának költségeihez a hozzájárulás aránya.« Ellenben e szakaszhoz még következő új végső kikezdést hoz a bizottság javaslatba: »Ugyancsak a közigazgatási bíróság előtti eljárásnak van helye azokban az ügyekben, a melyeket a jelen törvény 10. §-a a közigazgatási biróság illetékességi körébe utal.« A 103. §. 3. pontjánál a községi elöljáróság illetékessége a kárnak 40 koronát meg nem haladó értékéig s az esetre is kitérj esztendőnek javaltatik, ha a károsult a 110. §-ban jelzett kárdíjjal megelégszik. A 104. §. 2-ik bekezdésében a békés kiegyezés nem sikerülte esetén nemcsak a leteendő biztosíték összegének, de az állattartásért járó díjnak meghatározását is szükségesnek tartotta a bizottság felvenni. Ugyané szakasz végső kikezdésének eredeti szövege ellenében pedig kimondandónak javalja a bizottság, hogy az előljáró abbeli intézkedése ellen a megállapított összeg letétele után és ezen összeg nagyságára nézve van helye. A 105. §. 3-ik bekezdését a bizottság oda javalja módositandónak, hogy a fenmaradó összeg, a mennyiben a tulajdonos egy év alatt nem jelentkeznék, felerészben a községet, felerészben pedig az országos közgazdasági alapot illesse. A 108. §-ból csupán az első mondatot javalja, a bizottság fentartandónak. A 109. §. elé e négy szót ajánlja a bizottság tétetni: »állatok által okozott kárnál«., A 110. §-ban foglalt elősorolásból a csikók külön felemlitését elhagyni; a kárdíj összegét pedig egy lúdért tíz és egy darab más baromfiért öt fillérre felemelni találta a bizottság czélszerűnek. A 111. §-hóz pótlólag felveendőnek aiánlja a bizottság, hogy éjnek idején a hajtópénz kétszeresen számittassék. A 115. §. első bekezdését oda módositandónak tartja a bizottság, hogy átváltoztatásnál egy napi elzárás helyett egy napi közmunka legyen teljesítendő. A 116. §. második bekezdését végre ily módosítással javalja a bizottság elfogadásra: »Kihágási ügyekben, ha a büntetés ötven koronát meg nem halad, az elsőfokú közigazgatási biróság határozata ellen további felebbezésnek nincs helye.« Mindezek után van szerencsénk a törvényjavaslatot az általunk •/• alatt csatolt szövegezés szerint ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadásra ajánlani. Kelt Budapesten, 1893. évi deczember hó 30-án. Perczel Dezső s. k., Szwnyogh Szabolcs s. k., . Ueottsdgi elnök. bizottsági előadó.