Képviselőházi irományok, 1892. XVI. kötet • 514-550. , XXII-XL. sz.
Irományszámok - 1892-541. A közoktatásügyi bizottság jelentése, a vallás- és közoktatásügyi minister által, „az izraelita vallásról” benyujtott 300. sz. törvényjavaslat tárgyában
541. szám. 179 emelése által mintegy szentesítést nyer; mert-az izreeliták ma is, bírnak hitközségi élettel* iskolatartási, önmegadóztatási joggal; anyakönyveiket (1840: XXIX.) maguk vezetik; a büntető törvénykönyvek az istentiszteletekre vonatkozó intézkedései reájuk is kiterjesztetnek. Az állam az izraelita vallást ép ugy, mint a többi b*evett vallásfelekezetet állandóan segélyezi, a mennyiben az állam költségvetésében izraelita egyházi czélokra bizonyos összeg szavaztatik meg, sőt az izraelita házasságjog is ti van ismerve, államjogilag is törvényerővel bir, zsidó házassági perekben a kir. bíróságoknál irányadóul szolgál. *' :; • A közoktatásügyi bizottság-a 2. §-t elvileg változatlanul fogadta el némi jelentéktelen mondatszerkezeti változtatással. Szükséges volt e §. intézkedésével megállapítani a módot, mily feltételek és előirt formaságok megtartása mellett lehet az izraelita vallásról a keresztény hitre áttérni; mert már nagyrészt elavult udvari rendeletek intézkednek is ez iránt, de alig ismertek a lelkészkedő papság előtt s igy gyakran minden feltét nélkül eszközöltetett az izraelita vallásról a keresztény vallásfelekezetre való áttérés, ez pedig a hitbeli könnyelműségre s ez által ; a vallásosság kárára szolgáltatott alkalmat. A 14. §. kiterjesztése által pedig megszüntettetik azon mai- napig érvényben levő visszás állapot, hogy a gyermekek 7. életéven felül is követték az izraelita vallástól áttérő szülő vallását; az pedig nem volna sem az egyenlőség, sem a viszonosság elvének megfelelő, hogy e kérdést illetőleg aZ izraelita 7 éven felüli gyermekeknél is ne ugyanazon eljárás követtetnék a szülök áttérési eseteinél, mint a többi hason körülmények közt levő törvényesen bevett vallásfelekezetü 7 éven felüli gyermekeknél ,követtetik. Nagy jelentőségű a 2. §. azon intézkedése, hogy a viszonosság elve, mely az 1840: XX. t.-cz. 2. g-ában az eddig törvényesen bevett vallásfelekezetekre kimondatott, az izraelita vallásra is kiterjesztessék, vagyis hogy megengedtessék bizonyos feltélelek mellett a ma törvényesen bevett vallásfelekezetről az izraelita vallásra való áttérés. Kettős jelentőségű főkép e momen tum; első az egyenlőség elvének teljes megvalósítása az eddig törvényesen bevett s a jelen törvényjavaslat által tör. bevett vallásnak nyilvánítani szándékolt izraelita vallás közt; másrészt azon visszás helyzet megszüntetése, mely azon egyénekre vonatkozólag állott fenn, kik külföldön izraelita hitre tértek át. Az ily áttérések ugyanis Magyarországon — mivel mindenki saját hazája szerinti törvények elbírálása alá esik — meg nem engedett lévén, olyanoknak tekintettek, mintha eredeti keresztény vallásukhoz tartoznának, a tényleg tehát már izraelita hiten levő, Magyarországon eredeti keresztény hitvalláson levőnek tekintetett, a mi a visszás helyzettől eltekintve még család- és vagyonjogi tekintetben sok kellemetlenségre adott alkalmat. , A bizottság által felvenni javasolt űj 3. §-ban kiterjesztetni javasoltatik az 1868 : LM. t.-cz. emiitett §-ain kívül az 1868: LIII. t.-cz. 18., 19., 20., 21. és 23. §§. rendelkezése is az izraelita vallásúakra. A 18. §. kiterjesztése által megengedtetik, hogy ha egy izraelita vallású egyén egy lelenczet felfogad, a lelencz az izraelita valláson neveltessék, ép úgy, mintha más valamely törvényesen bevett vallásfelekezetü által fogadtatik fel, hasonlókép a felfogadó vallásába lesz felnevelhető; vagy ha lelencz izraelita felekezetű lelenczházba adatik, izraelita vallásúnak neveltessék, ha pedig egyik eset sem forog fenn, ugy ha a találás helyén az izraelita vallásúak vannak töbségben, az izraelita vallásban neveltessék; vagyis a lelenczeknek izraelita valláson való nevelése ugyanazon feltételekhez köttetik, mint a többi törvényesen bevett vallásfelekezeteknél. A törvény ezen rendelkezésének kiterjesztése az izraelita hitfelekezetűekre észszerű és méltányos is, mert a hogy nem követelhető észszerűen, hogy ha egy izraelita egy lelenczet felfogad, annak neveltetéséről gondoskodik, hogy más vallásra nevelhesse, mint a mit ő maga is hitbeli legjobb meggyőződése alapján követ, ép oly, sőt talán még észszerűbb, hogy izraelita hitfelekezeti költségen fentartott lelenczházba felvett gyermek a fentartó hitfelekezet vallásában neveltessék fel. Hogy pedig 23* *
