Képviselőházi irományok, 1892. XV. kötet • 513. , XVI-XXI. sz.
Irományszámok - 1892-513. Törvényjavaslat a házassági jogról
60 513. szám. Az áttérés eszközül használtatik fel arra, hogy oly házasság, a mely felbonthatlan volt, felbonthatóvá váljék, vagy pedig hogy a felbontás megnehezittessék. Előfordulnak esetek, hogy a felbontást ellenző vagy nehezíteni kivánó fél a bontó per folyama alatt többször tér át és a másik felet újból meg újból kényszeríti a mindenkori áttérés folytán illetékessé vált házassági bíróságnál a per ujabb meginditására. Oly esetek is merülnek föl, hogy a felek czéljuk elérése után korábbi vallásukra visszatérnek. Az áttérés azonban nemcsak felbontás okából, hanem ujabb házasságkötés czéljából is történik. Mert az egyes hitfelekezeti jogrendszerek — igy pl. a görög-keleti és az erdélyi ágostai hitv. ev. házassági jog — a vétkest ujabb házasság-kötéstől örökre vagy határozott időre eltiltják. Az áttérés folytán a házassági kötelék birói eljárás nélkül is megszűnik, ha az izraelita házasfelek közül az egyik fél a római katholikus hitre tér át és az áttért az interpellatió után tényleg ujabb házasságot kötött. Míg ez be nem következik, habár az izraelita fél a bontást ki is eszközölte, sőt ujabb házasságot is kötött, az áttért házassági kötelékben levőnek tekintetik. Ha az áttért nem interpellál, vagy ujabb házasságot nem köt, az izraelitának maradt fél a kieszközölt felbontás után egy izraelitával kötött ujabb házasságát megsemmisíttetheti, ha ő is római katholikussá lesz. Idegenek jönnek hazánkba azon czélból, hogy attól a házassági viszonytól, a melyet saját törvényeik szerint föl nem bonthatnának, itt menekülhessenek. Hazát és gyakran hitet is változtatnak ezen czél elérésére és hogy törekvéseik sikerét minél rövidebb idő alatt elérjék, az örökbefogadás módjához is folyamodnak. Oly egyének, a kiknek örökbefogadására semmi komoly ok nem képzelhető, kiknek társadalmi állása rendszerint jóval magasabb, mint az örökbefogadóé, illő ár megfizetése mellett megkötik az örökbefogadási szerződést, kizárják annak minden kizárható jogi következményét és ezen tény által magyar honpolgárokká lévén, a magyar törvények és jurisdíctió alá kerülnek, házasságukat felbontatják és azután felbontják a már semmi czélra sem szolgáló örökbefogadási kapcsolatot is. Igy az ország tőrvényei és intézményei ennek a visszaélésnek tényleg ki vannak szolgáltatva. Az anyagi házassági jog terén létező sokféleségnek megfelel a házassági bíráskodás mai állapota. Ahhoz képest, a mint az anyagi jog állami vagy egyházi természetű, a bíráskodást is állami vagy egyházi bíróságok kezelik. Az egyházi bíróságok szervezete, eljárása, jogorvoslati rendszere a legváltozatosabb alakzatokat tünteti föl. A mi az egyházi bíróságok szervezetét illeti, az az egyház alapszervezetének folyománya. Az egyházi bíróságok legnagyobb részéből a világi elem teljesen ki van zárva s még azon egyházaknál is, a melyeknél a világi elem a házassági bíráskodásban részt vesz, a papi elem túlsúlyban van. Szemben az állami bíróságok szervezetével, az állami birák képesítésével, ezen egyházi bíróságok — fentérintett egybealkotásuktól eltekintve — mint laikus bíróságok jelentkeznek. Mert valamely egyházjognak bármily alapos ismerete még nem adja meg azt a képesítést, a melyet ugy az állam, mint a jogkereső közönség attól megkívánhat, sőt megkívánni köteles, a ki hivatva van az ily bonyodalmas természetű ügyek elbírálására.
