Képviselőházi irományok, 1892. XV. kötet • 513. , XVI-XXI. sz.
Irományszámok - 1892-513. Törvényjavaslat a házassági jogról
54 513. szám. megállapodásra a tekintetben, hogy a polg. törvénykönyv alapján mikor kell az izraeliták közt kötött házasságot érvénytelennek tekinteni. A hazánkban érvényes házassági jogok, a kánoni jog kivételével, a házasság felbontását az alább felsorolt okokból engedik meg: I. A görög-keleti szerb egyház a házasságnak csak végleges felbontását ismeri (solutio matrimonii quoad vinculum) és ez a házasság felbontása az egyház tanai, kánonjai és recipiált törvényes szabályai, nemkülönben az illetékes egyházi hatóságoknál kifejlődött birói gyakorlat alapján meg van engedve és kimondható minden oly esetben, a melyben oly okok és körülmények bizonyittatnak, a melyek a házas életet megsemmisít ve, a házasság fölbontását indokolják. Ebből a két fő forrásból folyóan a görög-keleti egyház tanai és szabályai szerint a házasság véglegesen a következő okokból bontható fel: 1. A házassági hűség elleni vétség vagy a ténybeli házasságtörés esetében, kivéve, ha a másik házasfél a házasságtörésbe beleegyezett, azt megengedte, vagy saját vétkességével szol áltatott rá okot. (V— VI. Ökumen. 87. kánonja; Nagy Basilian 9. kan. Photios nomokanonja XIII. 4. k. és a Kormcsaja Knyiga 48. III. 1., 2—16. §-ai.) 2. Gonoszlelkű elhagyás (malitiosa desertio) esetében, ha az egyik házastárs a másikat törvényes ok nélkül elhagyja vagy elkergeti s vele az életközösséget megszakítja. (V—VI. ökum. zsin. 93. kán. Basil. 35., 36. kan. Photios XIII. nomo-kan. 4. k. és a Korm. Kny. I. 21., II. 44. 13. r. 3. §. t. 48. r. 11. §. 3. p.) 3. Azon esetben, ha az egyik házastárs a másik élete ellen tör; vagy ha maga vagy az ő utasítására s felbujtására más valaki házastársának testi biztonságát vagy egészségét veszélyezteti, vagy ha őt kínozza, avagy neki súlyos lelki fájdalmakat okoz, pl. szidalmakkal és elkeserítő bánásmóddal; valamint a házassági kötelesség elhanyagolása, iszákosság s kicsapongó életmód által, a mely méltán kelthet a másik házastársban engesztelhetetlen gyűlöletet. (Korm. Kny. II. 7., 13., 46. és III. 48. XI. 2. Photios XIII. n. k.) 4. A mely esetben a férj nejét fajtalanságra készteti, vagy a melyben a nő a fogamzást természetellenesen megakadályozza vagy a magzatot elhajtja. (Korm. Kny. II. 48. 21. Basil. 7., 21., 44. k. és 2, 8. k. Photios III. XIII. n. k.) 5. A midőn a nő férje tudtán kivül s akarata ellenére más férfiakkal dorbézol, fürdőben s vendéglőben mulat vagy az éjjelt a házon kivül tölti; és a midőn a férj ágyast tart magánál s nem akarja azt elbocsátani. (Korm. Kny. II. 48. XI. 8., 16. Phot. XIII. III. 4.) 6. A midőn a férj nejét mással való nemi közösülésre akarja birni (Phot. XIII.), avagy ha nejét törvény előtt házasságtöréssel vádolja s ezt be nem bizonyítja. (Korm. Kny. II. 48. XI.) 7. Azon esetben, ha az egyik házastárs valami bűntényért legalább őt évi szabadságvesztésre ítéltetett, a másik a házasság fölbontását kérheti. (Phot. XIII. n. k. Korm. Kny. II. 48.). 8. A midőn az egyik házastárs gyógyithatlan elmebetegségbe vagy ragályos betegségbe esik, a házasság bizonyos esetekben és a fenforgó körülmények figyelembevételével szintén felbontható. (Basil 46. k.) 9. Oly esetben, a midőn a férj nejének beleegyezésével szerzetbe lép — a szerzetesi fogadalom letételével a házasság minden további eljárás nélkül felbontottnak tekintetik és a nőnek az újra férjhez menetel megengedtetik. 10. Ha az egyik házastárs bármely módon eltűnik, ugy, hogy hire és nyoma vesz, ugy a visszamaradt házasfél öt éven túli várakozás után követelheti, hogy az ismeretlen tartózkodású nyilvános felhívással a bíróság elé idéztessék és a mennyiben nem jelentkeznék, a házasság vélelmezett halál, avagy házasságtörés alapján végleg fölbontassék.
