Képviselőházi irományok, 1892. XV. kötet • 513. , XVI-XXI. sz.

Irományszámok - 1892-513. Törvényjavaslat a házassági jogról

48 513. szám. Férfiak náluknál legalább 30 évvel idősebb nőkkel, nők náluknál legalább 20 évvel fiatalabb férfiakkal ^érvényes házasságot nem köthetnek. Figyelemre méltó esetekben felmentés adatik (11. §.). Az unitárius egyház joga szerint elhárithatlan házassági akadály az, ha a férfi 18., a nő a 14. évet be nem töltötte (Unitaria egyh. törv. 7. §.). Elhárítható akadály: a 18^-22 éves férfi és a 14—15 éves nő csak úgy léphet érvényes házasságra, ha e czélra testileg elég kifejlett (10. §.). Szülői és gyámi beleegyezés szükséges (49. §.). Ennek hiánya feltételes érvénytelenséget állapit meg (66. §.). A magyarországi izraelitákra a kor és szülői beleegyezés tekintetében minden intézkedés hiányzik. Az erdélyi izraelitákra nézve az osztrák polgári törvénykönyv 49—53. §-ai irányadókKorhatár a 14. életév; a szülői, illetve gyámi beleegyezés hiánya a házasságot érvénytelenné teszi. Mindezen házassági jogokhoz járul még a gyámságról és gondnokságról szóló 1877 : XX. t.-cz. 113. §-a, mely szerint a gyám vagy gondnok köteles a gyámhatóság jóváhagyását kikérni:' »5. a kiskorú házasságára nézve általában, ha ez iránt a gyám és szülők, illetőleg rokonok és a kiskorú között egyetértés létre nem jött; továbbá a 18, évet még be nem töltött kiskorú fiú, valamint a 16. évet még be nem töltött kiskorú leány házassága tekintetében, a házassági szerződésre nézve pedig minden esetben.« " E törvényes intézkedésnek sanctiója nem lévén, az egyes felekezetek tetszésétől függ annak figyelembevétele. Lényeges eltéréseket tüntetnek föl a házassági jogok a rokonság, mint házassági akadály tekintetében. Elégséges e részben utalnom a kánonjog határozataira, a melyek a lelki rokonság, az utánzott törvényes rokonság, a sógorság és a köztisztességi akadály oly szabályozását foglalják magukban, melyek a többi, egymással szintén nem egyező felekezeti jogoktól lényegesen eltérnek. Hasonló az eltérés az összes házassági jogok és a görög-keletiek egyházjogainak vonatkozó rendelkezései közt. Mindezekkel szemben pedig egészen különleges állást foglal el az izraeliták házassági joga a rokonság akadálya tekintetében. A szabályszerű kihirdetések elmulasztása csak a magyarországi protestánsoknál (Józsefféle ny. p. 31—34. §§.) és a magyarországi izraelitáknál (canc. rend. 14. p.) vonja maga után a házasság érvénytelenségét. Az erdélyi és fiumei izraelitákra pedig az osztrák polg. törvénykönyv 74. és 126. §-ai irányadók, a melyek legalább egyszeri kihirdetést követelnek a házasság érvényességéhez. Az érvényes házassági jogok a házasság érvénytelenségének okait a legkülönbözőbb módokon állapítják meg. A házasság létrejöttének kellékei egymástól lényegesen eltérnek. Ez eltérések a vegyes házasságoknál megoldatlan bonyodalmat támasztanak és a vegyes házasságot már a megkötés időpontjában, abban a tekintetben, hogy a házasság érvényesen jött-e létre, sok esetben kétségessé teszi. I. A kánoni jog a következő semmiségi okokat ismeri: 1. A beleegyezéshez szükséges szellemi erő hiánya. Elmebeteg által kötött házasság azonban érvényes, ha lucidum intervallumban köttetik, ha az elmebetegség rögeszmében nyilvánul és peres eljárás folytán a házasságra püspöki engedély adatott. Ellenben állami