Képviselőházi irományok, 1892. XV. kötet • 513. , XVI-XXI. sz.
Irományszámok - 1892-513. Törvényjavaslat a házassági jogról
513. szám. '245 .-: A 129. §-hoz. Hogy a házastársak az életközösséget bármikor visszaállíthatják, mi által az ágytól és asztaltól való elválasztás jogkövetkezményei ipso facto megszűnnek, természetes folyománya annak, hogy az ágytól és asztaltól való elválás a köteléket érintetlenül hagyja. Egyetlen törvényhozás sem szorította meg a házastársakat ezen joguk gyakorlatában, miután a separatio intézményének épen az képezi főindokát, hogy a törvény a házastársaknak módot nyújtson együttélésüknek oly alakban való megszüntetésére, mely lehetővé teszi a kötelék fentartását és a körülmények változásával az életközösség visszaállítását a nélkül, hogy új házasságkötésre volna szükségök. Mindazonáltal a házasság felbontására kereseti jogot nyert fél rendelkezési joga nem terjed ki a bírói ítéletnek egyoldalú hatályon kívül helyezésére oly értelemben, hogy a mennyiben az elválasztás kimondása után az életközősséget vissza akarná állítani, arra házastársa is kötelezve volna. A kereseti jog a pernek birói eldöntésével mindkét félre nézve itélt dologgá változott át, mely az egyik fél egyoldalú rendelkezési körén kivül esik s hatályon kivül helyezése csak mindkettőjök egyetértő akaratával foganatosítható. A javaslat szerint tehát az ágytól és asztaltól elválasztott házastársak csak közös egyetértéssel állíthatják vissza a házassági életközösséget oly eredménynyel, hogy azzal az elválás jogkövetkezményei megszűnjenek és a házasság összes joghatályaiban visszaálljon. Habár a code civil a tárgyalt kérdésben nem foglal állást, de a jogászok Francziaországban is egyetértenek abban, hogy a házastársak közös megegyezése a separatiót megszünteti és ezzel a házasság visszanyeri teljes hatályát a vagyonközösség kivételével, melynek visszaállítására a házastársaknak közjegyző előtt különösen is meg kell állapodniuk (1451. %.), mely esetben a vagyonközösség visszahat a házasság megkötésének idejére. A németalföldi polgári törvénykönyv szerint a házastársak kibékülése által a separatio összes hatályai megszűnnek (303. §.); ugyancsak a javaslat álláspontján van a belga Avant Projet is (267., 268. §§.). A 130. §-hoz. A törvényjavaslat az ágy- és asztaltól való elválás intézménye által nem változtat a házasság felbonthatóságára nézve elfoglalt álláspontján és nem tekinti a bíróilag megállapított elválasztást a felek akaratától függetlenített végleges jogállapotnak. A korábbi szakasz az együttélésnek helyreállításáról rendelkezik, a jelen szakasz pedig módot nyújt a feleknek arra, hogy az ágy- és asztaltól való elválasztást a kötelék felbontására változtathassák át. Ha vissza nem utasítható köz- és magánérdekek követelik a felbonthatóság elvének elfogadását, akkor azoknak érvényesülniük kell oly esetben is, midőn az ágytól és asztaltól való elválasztás állandósítása bármelyik házastárs érdekeit sérti. Felperes lelkiismereti meggyőződése kielégítő méltánylásban részesült az által, hogy fel lett mentve oly kereseti kérelem előterjesztésének kényszere alól, mély ama meggyőződésével ellenkezik, midőn a javaslat megengedi, hogy kereseti jogát oly alakban érvényesítse, mely által a házassági kötelék fennállásának kérdése nem érintetik, és a biró kötelességévé teszi, hogy ítéletét a kérelem tartalmához alkalmazza. Ennél tovább azonban az egyik házastárs egyoldalú védelme tekintetében polgári törvényhozás nem mehet. Ha a tapasztalás kétségtelenné tette, hogy az ágy- és asztaltól való elválasztás a hozzá kötött várakozásnak meg nem felel, lehetővé kell tenni, hogy annak kényszere alól a felek szabaduljanak, mert nem bizonyult alkalmasnak arra, hogy a felbontás szükségét pótolja. » .
