Képviselőházi irományok, 1892. XV. kötet • 513. , XVI-XXI. sz.

Irományszámok - 1892-513. Törvényjavaslat a házassági jogról

513 szám. 181 igy kell lenni, mert a javaslat 88. §-a szerint a bejelentést joghatálylyal visszavonni egyáltalán nem is lehet. Hasonló álláspontot foglal el a német jav. 1260. §. második bekezdése. A javaslat a holttányilvánitás esetében kötött új házasság megtámadását a 74. §, f) pontjához. pontja alapján nem engedi meg, ha akár a korábbi, akár r>z új házasság megszűnt; mert ezentúl azok az okok, melyeknek alapján a javaslat az új házasság megtámadását az új házastársaknak megengedte, ha a holttá nyilvánított jelentkezik, nem forognak többé fenn. Az, hogy a házasságnak semmissé vagy más megtámadási ok alapján érvénytelenné nyilvánítása után sem lehet megtámadásnak helye, külön kifejezést nem igényel. Minthogy a házasság ez esetben ugy tekintendő, mintha meg sem köttetett volna, a megtámadásnak tárgya hiányzik. Annak jogkövetkezményét, hogy ha a házasság a jelen §-ban emiitett időpontok előtt megtámadva nem lett, a 82. §. állapítja meg. A 82. §-hoz. A 82. §. annak jogkövetkezményét állapítja meg, ha a házasság a megtámadási határidőn belül (77. §.) vagy a 81. §-ban meghatározott időpontok előtt megtámadva nem lett, vagy ha addig, mig annak helye van (83—86. §§.) utólagos felmentés, beleegyezés, jóváhagyás, illetőleg helybenhagyás adatott. Ezen következmény abban áll, hogy a házasság ugyanazon okból, a mely miatt előbb megtámadható lett volna, azontúl többé meg nem támadható s a házasságnak ezen okból való megtámadhatósága ugy tekintendő mintha fenn sem forgott volna. A javaslat nem azt mondja, hogy a házasság érvényessé válik, mert nem tekintve azt, hogy bizonyos okból való megtámadhatóság elenyészése még nem zárja ki azt, hogy a házasság semmis vagy egyéb okból megtámadható ne legyen, abból, hogy a házasság megtámadható volt, nem következik, hogy érvénytelen lett volna; minthogy érvénytelennek csak a megtámadás megtétele után és csak akkor tekinthető, ha érvénytelennek nyilváníttatott vagy megszűnt. A javaslat lehetőségét kívánván nyújtani annak, hogy a házasság megtámadhatóságával járó bizonytalanságot már a megtámadási határidő lefolyása előtt megszüntethessék azok, a kikre a házasság megtámadásának s ezzel fentartásának joga is ruházva van, a megtámadás kizárásának a megtámadási okok természetéhez képest s a megtámadásra jogosultak szerint különböző három módját állapította meg. Ezek: az utólagos felmentés, az utólagos beleegyezés, illetőleg jóváhagyás és az utólagos helybenhagyás, melyekről a 83—86. §-ok rendelkeznek. A 83. §-hoz. A korhiány alól adott utólagos felmentésnek azon joghatálya, hogy a házasság annak folytán megtámadhatatlanná válik, elvileg el van ismerve (a canonjog szerint legalább a dispensatio in radice matrimonii-nél). hazai jogainkban is. Ezen szabály abban találja indokát, hogy a fejletlen kor akadálya utólag elhárittatván, a megtámadás oka többé nem létezik. A javaslat utólagos fölmentést csak addig enged, mig a házastárs fejlett korát el nem érte; mert a 76. §. a) pontja értelmében a megtámadás joga az igazságügyminister felhatalmazása alapján a kir. ügyészt csakis addig illeti meg, és mert föltételezi, hogy a fölmentést az igazságügyminister a fejlett kor eléréséig meg is fogja adni, ha a fejletlen korú házastárs érdekében kívánatos a házasság fentartása. Minthogy pedig ezen érdekek mérlegelése csak a házastárs fejlett korának eléréséig illeti az igazságügyministert, azontúl pedig csak a fejlett kort ért házastárs belátása lehet arra nézve irányadó, vájjon a házasság, mely többé a közérdekkel nem ellenkezik, megfelel-e saját érdekeinek: utólagos fölmentésnek is csak addig lehet helye, mig a házastárs fejlett korát el nem érte. Ezen idő