Képviselőházi irományok, 1892. XV. kötet • 513. , XVI-XXI. sz.

Irományszámok - 1892-513. Törvényjavaslat a házassági jogról

513. szám. 159 fennállása nem okoz botrányt; ellenkezőleg botrányossá csak akkor válnék, ha a semmiség oka a kir. ügyész fellépése folytan nyilvánosságra jutna. Ilyen eset fordulhatna elő például akkor, ha a törvénytelen apa törvénytelen származású leányával e viszony ismerete nélkül él házasságban. Ilyenkor már a házastársak s gyermekeik iránti kímélet szempontja is a mellett szól, hogy e viszony előttük és harmadik személyek előtt is mindvégig titokban maradjon. A r. kath. egyház gyakorlata hasonló esetekben ily kiméletes eljárás számos példáit mutatja. Ez az álláspontja a franczia joggyakorlatnak (v. ö. Code civil 190. §. is), az olasz ptk, 104. §., a Laurent-féle belga terv. 189. §., a hesseni jav. II. 56. §. és német jav. 1253. §-ának is. Ép azért a törvényhozás annak megítélését, mely esetekben követeli meg a közérdek tekintete a semmiségi per megindítását, a kir. ügyész belátására megnyugvással bizhatja annál is inkább, mert a kir. ügyész e jog gyakorlatánál is felettes hatóságainak felügyelete és ellenőrzése alatt áll. A javaslat szerint a semmiségi per megindítására jogosítva van végre mindenki, a ki kimutatja, hogy a házasság érvénytelenségétől valamely jogi érdeke függ. E jogot bármely jogilag nem érdeklett harmadik személynek is megadni, tekintettel a semmiségi per következményeire, nem kivánatos. A semmiségi, per nemcsak a család nyugalmát zavarja meg, hanem egyéb fontos érdekeket is érint; nem érdekelt harmadik személyek tetszésének "tehát óinál kevésbbé rendelhető alá a házasság fennállásának kérdésessé tétele, mert a mennyiben a semmiségi okról tudomásuk van, szabadságukban áll azt a megtámadásra jogosult királyi ügyészszel bármikor közölni. Ellenben meg kell engedni semmiségi per indítását azoknak, a kik a házasság semmisége által a §-ban körülirt módon érdekelve"] vannak, kik nem kötelezhetők arra, hogy jogosult érdekeiket minden jogalapot nélkülöző tényleges állapotnak alárendeljék. . A magánjogi igények érvényesítése tekintetében a kir. ügyész joga nem nyújt kellő biztosítékot, mert a mennyiben a közérdek azt nem kívánja, a kir. ügyész nincs kötelezve arra, hogy a semmiségi pert folyamatba tegye, még akkor sem, ha az érdeklett harmadik személyek ez iránt hozzá folyamodnak. Minthogy pedig a 66. §. első bekezdése nem engedi meg, hogy a házasság semmissé nyilvánítása előtt a biró a kérdéses igényekkel kapcsolatban a semmiségre nézve mellékesen is határozzon, harmadik személyek jogi érdekei csak akkor lesznek kellőleg megvédve, ha a törvény megengedi, hogy a semmiségi pert ők is folyamatba tehessék. Visszaélések ellen a vesztes felet terhelő költségek és az a körülmény nyújtanak oltalmat, hogy a törvény megkívánja a jogi érdekeltség kimutatását. A javaslattal elvben egyez a Code civil 184., 187., 191. §§.; az olasz ptk. 104. §.; a belga terv. 189., 190. §§.; osztrák ptk. 94. §.; hesseni jav. II. 56. §. és a német jav. 1253. §. A javaslat semmiségi per indítására jogosult harmadik személyek közül kétségek elkerülése végett példaszerűleg különösen kiemeli a következőket: a) A korábbi házastársat. A korábbi házastársat azon új házasság fennállása, melyet házastársa a 16. §. ellenére harmadikkal kötött, házastársi jogaiban közvetlenül sérti, s ép azért fontos jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy ezen új házasság érvénytelenné nyilvánítása végett ő is keresetet indíthasson. Megengedi ezt a Code civil 188. § ; a belga terv. 192. §.; az olasz ptk. 113. §.; az osztrák ptk. 94. §.; a hesseni jav. II. 58. §. és a német jav. 1253. §-a is. Ezen érdekeltsége a korábbi házastársnak azonban csak addig áll fenn, mig a vele kötött korábbi házasság meg nem szűnt. Ezentúl az új házasság semmissé nyilvánítása iránt csak egyéb tekintetben lehet jogilag érdekelve, de ily jogi érdek hiányában nincs többé ok arra, hogy házasságának megszűnése után a semmiségi per megindítására jogosítva legyen. \