Képviselőházi irományok, 1892. XV. kötet • 513. , XVI-XXI. sz.
Irományszámok - 1892-513. Törvényjavaslat a házassági jogról
513. szám. 157 földi törvényhozásoknak is. (Code civil: 186-191. §§.; porosz A. L. R. II. 1. ez. 950—952., 960—962. §§.; szász ptk. 1620., 1621. §§.; 1875. nov. 5. szász tv. 3. §.; hesseni jav. II56—63. §§.; német jav. 1252. §.) A javaslat jelen §-ának első bekezdése ezen követelményeknek felel meg. Abból azonban, hogy a semmis házasság megszűnése előtt csak akkor tekinthető semmisnek, ha semmiségi perben annak lett nyilvánítva, korántsem következik, hogy a házasság csak a semmissé nyilvánítás által lesz érvénytelenné; mert a birói ítéletnek csak kijelentő (declarativ) hatálya van. Ep azért a javaslat ezen rendelkezése nem zárja ki föltétlenül azt, hogy azon esetben, ha egy másik per eldöntése a házasság érvényességének kérdésével van összefüggésben, az érdeklettek a házasság semmiségére már semmissé nyilvánítása előtt is ne hivatkozhassanak; csakhogy ily esetben ezen per eldöntése mindaddig, mig a házasság önálló semmiségi perben jogerejűleg érvénytelennek nem nyilváníttatott, felfüggesztendő lesz. Ilyenkor, ha a semmiségi per még meg nem indíttatott, annak megindítására az érdeklett fél záros határidő kitűzésével lesz kötelezhető. Ha a házasság megszűnt, a javaslat önálló semmiségi per indítását nem kívánja meg. Ezentúl a semmiség összes jogkövetkezménye érvényesül s arra más perekben incidenter lehet hivatkozni s az érvényesség kérdésének mellékes tárgyalása és eldöntése is meg van engedve. Azon szempontok, melyeket a javaslat döntőknek tekintett arra nézve, hogy a házasság semmiségének mellékes tárgyalása a házasság fennállása alatt ne legyen megengedve, a házasság megszűnése után már nem forognak fenn. A közérdek, mely azt követeli, hogy a házassági viszony ne álljon a felek szabad rendelkezése alatt, többé nincs szóban. Ha a házasság halállal, birói felbontással vagy holttányilvánitás alapján kötött új házassággal (94., 95. §§.) megszűnt, azon kérdésnek, hogy semmis volt-e vagy nemi csak a házasság némely jogkövetkezményei szempontjából lehet jelentősége; ezeknek pedig teljesen eleget tesz a javaslat azzal, hogy a házasság megszűnése után is megengedi a házasság érvényének vagy érvénytelenségének tárgyalását, de csak az attól függő jogok érvényesítésével kapcsolatban, va'amint a 91. §-ban meghatározott módon önállóan is. E jogigények azonban magukban véve nem teszik szükséségessé, hogy a házasság semmiségének kérdése egységesen mindenkire nézve kiható érvénynyel nyerjen megoldást. Ezenkívül a házasság semmiségétől függő jogok érvényesítését szükségtelenül megnehezítené, ha az érdeklettek előzetesen semmiségi perindítására lennének kötelezve. Tagadhatatlan ugyan, hogy az önálló semmiségi per, főleg azon okból, mert a kérdést mindenkivel szemben hatályosan és egységesen oldja meg, a házasság megszűnése után is sok előnynyel volna összekötve, de tekintettel arra, hogy különösen a házastársak halála esetében ily pernek szervezése abban a kérdésben, kit illessen meg a felperesség és alperesség, alig leküzdhető nehézségekbe ütköznék, a kérdés e megoldásának módját el kellett ejteni. A feleknek ügygondnok általi képviselete nem lenne megfelelő s nem is nyújtaná azt a biztosítékot, melyet a semmiségi per tárgyára és azon czéljára való tekintettel, hogy a házasság érvényének kérdését mindenkivel szemben hatályosan eldöntse, meg kell kívánni. Ellenben azzal, hogy a semmiség mcidentalis megállapítása folytán eltérő és ellentmondó ítéletek keletkezhetnek, azért nincs veszély összekötve, mert a semmiség megállapítása kizárólag azon igény elbírálására van befolyással, a melylyel kapcsolatban mellékesen érvényesíttetett. Az a körülmény pedig, hogy ez által a házasság érvénye feletti bíráskodásra mindazok a polgári bíróságok feljogosittatnak, a melyek előtt a házasság semmiségétől függő igények érvényesíthetők, aggályt már azért sem kelthet, mert hasonló czélból egyéb fontos közérdekű ténykörülményeket is, melyek rendszerint különös eljárás alá tartoznak, a mennyiben ennek előfeltételei fenn nem ' forognak (p. o. a bűntett, elévülése, a bűnös halála esetében a bűntett megállapítása magánjogi igény érvényesítésével kapcsolatban) azok a polgári bíróságok állapithatnak meg, melyek
