Képviselőházi irományok, 1892. XV. kötet • 513. , XVI-XXI. sz.

Irományszámok - 1892-513. Törvényjavaslat a házassági jogról

513. szám. 131 központja van, habár ezen a helyen állandóan nem, vagy épen csak átmenetileg tartóz­kodnak is. A §. első bekezdése arra az esetre vonatkozik, midőn mindkét jegyes ugyanazon község­ben lakik. Fennálló jogaink szerint is ily esetben a kihirdetést azon egyházközség lelkésze teljesiti, a melyben mindkét jegyes lakik. (Róm. kath.; görög-keleti egyházi gyakorlat; Jos. pat. 31., 32. §§.; Bód: H. t. 63. §.; Eheordn. 25. §.; Unit.: 20., 21.) Ha a jegyesek különböző községben laknak, a kihirdetést mindenik lakhelyen teljesiteni kell; mert az egyik fél lakhelyén a másik? fél viszonyai rendszerint nem ismeretesek. Ugyanígy hazai jogaink is: róm. kath.; görög-keleti; Jos. pat. 32. §.; Bód: H. t. 64. §.; Eheordn. 25. §.; Unit. 21. §. Úgyszintén a külföldi jogok: Code civil 166. §.; olasz ptk.: 71. §.; 1874. decz. 24. svájczi szövets. törvény 29. §.; belga terv.: 153. §.; 1868. máj. 25. osztrák törvény II. 5. §,; 1875. febr. 6. német birod. törv. 46. §. Ha bármelyik jegyesnek több Jakhelye van, a nagyobb nyilvánosság érdekében kívána­tos, hogy a kihirdetés mindenik lakhelyen eszközöltessék. (Ugyanígy az uralkodó nézet szerint az 1875. febr. 6. német birod. törv. 46. §. alapján is.) Lakhelyváltoztatás esetében -a kihirdetés nem felelne meg czéljának, ha csupán az új lakhelyen foganatosittatnék akkor, midőn a jegyesek ott még nem laknak három hónap óta. A lakhely közönsége rendszerint csak huzamosabb idő elteltével nyerhet tudomást a felek oly viszonyai felől, melyek a házasságkötés szempontjából lényegesek. Azonkívül lak­helyváltoztatás által a törvény kijátszásának is könnyen nyílnék tere. A javaslat szerint ily esetben a házasságot a jegyesek közvetlenül megelőző lakhelyén is ki kell hirdetni. Fenn­álló jogaink egy része az utolsó lakhelyen történt kihirdetésen felül a korábbi egyházköz­ségben való kihirdetést csak akkor kívánja meg, ha a jegyesek utolsó lakhelyükön legalább hat hétig nem laktak. (Róm. kath.; Jos. pat. 32. §.; Unit. 21. §.) A javaslat a tartózkodás idejét bárom hónapban főleg a nagyobb népességű községek viszonyaira való tekintettel álla­pította meg; mert néhány heti tartózkodás ily helyeken nem nyújt a czélnak megfelelő biz­tosítékot. Az 1875. febr. 6. német birod. törvény 46. §-a ily esetben az utolsó lakhelyen hat hónapi tartózkodást kivan meg. , A 36. §-hoz. Rendes lakhely hiányában a tartózkodás helye irányadó. Tartózkodási helynek a javas­lat oly helyet tekint, hol a jegyesek huzamosabb ideig tényleg időznek, a nélkül, hogy szándékuk lenne ezen helyet viszonyaik és tevékenységük központjává tenni. Az illetékességet legalább három hónapig folytatott tartózkodás állapítja meg. E ren­delkezést az előző §. harmadik bekezdésének alapgondolata fedi. Ha a jegyes utolsó tartózkodási helyén még nem töltött bárom hónapot, a házasságot ott is ki kell hirdetni, hol utoljára három hónapon át tartózkodott. E hely nem lesz mindig az utolsót közvetlenül megelőző tartózkodási hely. A három havi tartózkodást, eltérőleg az előző §. harmadik bekezdésében foglalt rendelkezéstől, lakhely és tartózkodási helynek külön­böző természete teszi szükségessé. Ha a jegyes nem tud igazolni oly tartózkodási helyet, a hol korábban legalább három hónapot töltött, a javaslat szerint a házasságot a jegyes községi illetősége vagy szüle­tése helyén is ki kell hirdetni. A javaslat az anyakönyvvezető belátására bizza, hogy a kihirdetést ily esetben melyik helyen kívánja foganatosíttatni. E rendelkezésnél annak meg­fontolása volt irányadó, hogy a községi illetőség megállapítása sok esetben nehézségekbe 17*

Next

/
Oldalképek
Tartalom