Képviselőházi irományok, 1892. XV. kötet • 513. , XVI-XXI. sz.
Irományszámok - 1892-513. Törvényjavaslat a házassági jogról
126 513. szám. kötés lehetővé tétele képezte. Ezen akadály felállítására továbbá csak akkor van elegendő jogalap, ha "a tényt a büntető biró állapította meg; mert eltekintve attól, hogy a bűntettnek erkölcsi hatása csekélyebb akkor, ha jogi megtorlás tárgyává nem tétetett, a cselekmény büntető bírói minősítése nélkül megnyugtatólag az előre megfontolt szándék sem igazolható. Á javaslat ezen akadályt nem tette bontó erejűvé ; mert az emiitett erkölcsi szempontok, tekintettel különösen az ártatlan házastárs érdekeire, nem bírnak oly fontossággal, hogy a törvény tilalma ellenére mpgkötött házasság felbontását indokolhatnák. Minthogy egyes esetekben azon föltevés, hogy a gyilkosság a házasságkötés lehetővé tételére irányuló czéizattal követtetett el, alaptalannak bizonyulhat be; sőt olykor a bűnöst inkább a hátrahagyott házastárs iránti részvé^t indíthatja a házasságkötésre, annálfogva a javaslat fölmentést is engedett ezen akadály alól. A 27. §-hoz. I. A róm. kath. egyházi jog a §-ban felállított akadályt nem ismeri. A görögkeletiek egyházi joga ellenben az özvegy és elvált nőnek nem engedi meg új házasság kötését a korábbinak megszűnésétől számított egy év eltelte előtt. (Joannovics: i. m. 201. §.) A Jos. pátens 61. §-a szerint: »midőn a férjétől elválasztott nő más házasságra akar lépni, mindig be kell várni a kellő időt, nehogy tudniillik az előbbi házasságból netalán nemzett gyermekekre nézve valami tévedés vagy kétség támadjon«. Az erdélyi ev. ref. vallásúak házassági törvénye szerint: »azon özvegy nő, kiférje halála után hat hónap eltelte előtt férjhez megy — a vérkeveredésért — bosszankodást érdemek. (Bod. H. t. 286. §.) Az erdélyi ágost. ev. szászok joga szerint: »ha a házasság érvénytelennek nyilváníttatott vagy felbontatott, akkor a nő, ha terhes, szülése előtt s ha terhessége kétes, hat hó eltelte előtt házasságra nem léphet; ha pedig a házasság halál által bontatott fel, az özvegy férj három, az özvegy nő hat hó eltelte előtt nem bocsáttatik új házasságkötésre**. Figyelemre méltó esetekben azonban az egyházi hatóság felmentést adhat. (v. ö. Eheordn. 68., 70. §§.) Az unitáriusok egyházi törvénye ezen akadályt nem emliti. II. A jelen §. rendelkezése a törvényes gyermek atyaságát kívánja biztosítani. Miután fennálló jogunk értelmében a házassig megszűnésétől számított tíz hónap eltelte előtt született gyermek a korábbi férj törvényes gyermekének s másrészről az új házasság megkötése után hat hó elteltével született gyermek mindenesetre, hat hó eltelte előtt pedig akkor, ha a férj ellent nem mond, a későbbi férj törvényes gyermekének vélelmeztetik, az özvegy vagy elvált nő új házasságra lépésével a gyermek atyasága tekintetében a bizonytalanság csak ugy kerülhető el, ha a nő korábbi házasságának megszűnésétől számított tiz hó eltelte előtt új házasságkötésre nem bocsáttatik. Ezen szempont következetesen oda vezet, hogy a nőnek ezen idő előtt akkor sem engedhető meg az új házasságkötés, ha korábbi házassága érvénytelen volt; mert érvénytelen házasságból is származhatik törvényes gyermeke. Csakis akkor nincs ezen tilalomnak értelme, ha a korábbi házasság nem polgári tisztviselő előtt köttetett; mert a javaslat álláspontjából ily házasság a házasságon kivüli együttéléssel egy jogi tekintet alá esik. (v. ö. 45. §-al.) Ezen akadályt a javaslat álláspontjának lényegileg megfelelőleg a külföldi törvényhozások is ismerik (1875. febr. 6. német birod. tv,.: 35. §.; német jav.: 1241. §.; Gode civil: 228., 296. §§.; olasz ptk.: 57. §.; belga terv.: 146. §.; 1874. decz. 24. svájczi szövets. tv.: 28. §.; hesseni jav.: II. 23. §.) Némely törvéayhozás abból indulva ki, hogy az elhunyt házastárs emléke iránti kegyelet az életben maradt házastársnak nem engedi meg a gyászidő eltelte előtt új házasság kötését, a házasságnak halál által történt megszűnése esetében mindkét házastársat eltiltja bizonyos időn belül, újabb házasságkötéstől (szász ptk. 1605. §.). A javaslat tekintettel arra, hogy a
