Képviselőházi irományok, 1892. XIV. kötet • 482-512. , IX-XV. sz.

Irományszámok - 1892-485. A pénzügyi bizottság jelentése, a pénzügyministerium1894. évi állami költségvetése tárgyában

40 485. szám. A szokásos nyári nagy gyakorlatok pedig a következő helyeken tartattak meg: 1. A harmadéves bányászok a vielicskai sóbányákat, a beuteni, a königshüttei és, a Zabrze nevű kőszénbányákat, a futó kőzetben levő centrum-karsteni kőszén bányákat a Scharleyban levő galmei fejtést, a »Segengottes^ és a rossitzi kőszénbányákat tekintették meg. 2. A harmadéves vaskohászok megtekintették a salgótarjáni vasműveket, az államvasutak budapesti gépgyárát, a schwechati vasműveket, a Huldschinszky-féle csőgyárat, a Hegenscheid-féle sodronygyárat, a Julíen-kohót, a gleivitzi és königshüttei műveket, a Schvientochlovitz melletti »Bismarck«-kohót, a friedenshüttei és a Kattovicz melletti műveket. 3. A harmadéves fémkohászok a bécsi pénzverőt és a főkémlőhivatalt, a freibergi, müldeni, halsbrückeni kohót és pénzverőt, a przibrami ólom-ezüst kohót, a Lipine melletti zinkkohót, a tarnovitzi kohót és a königshüttei rézelőállitás berendezését tették tanulmányaik tárgyává, megtekintvén ez alkalommal a freibergi és pfibrami akadémiák berendezését is. 4. A harmadéves erdészek tanulmányozták a topoloveczi tölgyerdők faterményeinek feldolgozását, a Baiersdorf és Biach-féle gőzfürésznél, megtekintvén egyúttal az ottani kocsányos tölgy-állabokat és erdősítéseket, a Bega mentén levő zsilipeket és Kisziton a cusanovecni tölgyerdőt, a tizenkét holdas csemetekertet, valamint a balinczi fürésztelepet s az erdei fapályát. Továbbá megszemlélték a szudriasi és furdiai, a hausesteni kincstári tölgyerdőket, a nadrági felfogó gerebet, azután Áninán az erdősitéseket, a kirlonczai fürésztelepet, úsztatókat, csúsztatókat és erdősítést; megtekintették a brassói részvénylársaság tulajdonát képező Loznavölgyi erdők kihasználását, újítását s a szenitést, folytatólag a sólymai fürészt és csemetekertet s a velenczei fürészt. Ruszkabányáről elindulva megtekintették a szlatorovai vágást, szenitést, a gerebeket; Nándor-hegyen az úsztatási berendezést és a vasműveket, a bratonai vágást, a vizi csatornát, a csúsztatást, az erdősitést, és a veténykertet; — Polyánána Bibi vállalkozó által kihasznált jegenyefenyő vágásokat, a gőzpályát s a fürészmalmot, végül a 13. sz. románbánsági határőr-ezredből alakult vagyonközség erdőbirtokát. 5. A másodéves bányászok a bányászati és geológiai viszonyokat tanulmányozták: N.-Bogsán, Moravicza, Dognácska, Resicza,' Anina, Oravicza, Báziás, Orsova s a Herkulesfürdő környékén. Felemlitem ezúttal, hogy az akadémián az elmúlt évben egyfelől Lehoczky Gyula kir. bányatanácsos elhalálozása, — másfelől Farbaky István és Schenek István főbányatanácsosok állandó nyugalomba helyezése folytán üresedésbe jött építészeti, géptani és vegytani tanszékek következőképen lettek betöltve. A géptani tanszéket Hermann Emil az erőmütan tanára, a vegytani tanszéket pedig Schelle Róbert a fémkohászattan tanára vette át. Az ennek következtében betöltetlenül maradt fémkohászati tanszékre Mály Sándor kir. kohóhivatali főnök, az építészeti tanszékre Staudner Jenő kir. vasgyári főmérnök Il-od osztályú rendes tanárokká, az erőmütani tanszékre pedig Schenek Gyula akadémiai tanársegéd rendkívüli tanárrá lettek kinevezve. Bányaiskolák. A bányaiskolák czélja és feladata a bányászati és kohászati felvigyázói teendők végzésére szakképzett altiszteket, még pedig a fém-, kőszén, vas-, sóbányaüzem számára bányászati, — a fémkohó és vasgyári üzem számára kohászati szakegyéneket nevelni. A bányaiskolákon 3 évi tanfolyam van: * 1. előkészítő tanfolyam;