Képviselőházi irományok, 1892. XIV. kötet • 482-512. , IX-XV. sz.

Irományszámok - 1892-510. Törvényjavaslat, a közigazgatási biróságokról

318 510. szám. A második csoportot az iskol a tani tói fizetés aránylagos részének termé­szetben való megállapítása, s az iskolatanitói fizetés részét képező ter­mények beszedése és kiszolgáltatása; a harmadikat a? iskol a széki cselekvő és szenvedő választási képesség és a választás körüli visszaélések, valamint a községi iskolatanitó válasz­tása körüli eljárás; a negyediket a népiskolai tanítói nyugdíj, segélypénz vagy végkielé­gítési igény jogalapja és összege, a már élvezett nyugdíj vagy segélypénz megvonása s a nyugdíj- és gyámalapba fizetendő illetékek ügyében a fi­zetés kötelezettségének és mértékének megállapítása képezik. Azok után, a miket a vitás kérdések természetére nézve általánosságban, a nyugdíjazás köréből vett esetekre nézve pedig a III. czím indokolásánál felhoztam, e helyen csak annyit kell még megjegyeznem, hogy az iskolatanitói fizetés kérdésére a közigazgatási biróságok hatásköre igen természetesen csak annyiban volt kiterjeszthető, mennyiben a fizetés aránylagos részének terményekben való megállapítása nem helyes alapokon történt, vagy a törvénynek a tanítói fizetések általánosan kötelező minimális megállapítására vonatkozó intézkedését sérti. Meg kell jegyeznem végre, hogy a népoktatás köréhez tartozó esetek felsorolásánál azért tértem el a törvényjavaslatban követett sorrendtől, hogy azoknak áttekintése könnyebben lehetővé tétessék. VII. czitn. A bíróságok hatásköréről vízjogi ügyekben (81—89. §-ok). A vízjogi közigazgatás terén a következő esetekre lett kiterjesztve a birói oltalom a törvényjavaslatban. Az általános határozatok körében: a tulajdonjog korlátolására a vízhaszná­lattal szemben és az elhagyott meder visszaállítására; a szabad rendelkezés alatt álló vizek használata körében: a viz jellegének (szabad rendelkezés vagy hatósági rendelkezés alatt álló viz) eldöntésére, a vizeknek a birtok területén kivül való használata és a használat, szabályozás, vagy a károk, elhárítása ezé Íjából a birtokos által szabadon végezhető munká­latok folytán felmerülő költségekre; a hatósági rendelkezés alatt álló vizek használata körében: a hajózás szabadsá­gára, a vízhasználatnak a hajózás, tutajozás és fausztatás sérelme nélkül való gyakorlására, a vízhiány tűrésére, a vízhasználati engedély megszű­nésére, és a birtokosnak a birtokán más által gyakorolt vízhasználat mun­kálataihoz való hozzájárulására; a vizi munkálatok körében: a meder és partok jók árban tartásához való hozzájárulás kötelezettségére és mértékére, a vízrendezési és lecsápolási munkálatok folytán előállott értéknövekedésre, a vízrendezési vagy lecsá­polási vállalatba való felvételre és az azok költségeihez való hozzájáru­lásra, a töltések közötti előtér kitisztítása és a mivelósi módok megvál­toztatása folytán felmerülő költségekhez való járulásra s a mivelési módok megváltoztatásából eredő értékcsökkenésre, a károssá vált vizimű átalakítására és az átalakítási költségek viselésére, az utakon és vas­utakon lévő viz lefolyására szolgáló munkálatok költségeinek hordozá­sára, a vízmosások megelőzését és megszüntetését czélozó munkálatok költségeinek viselésére, és az engedélyezett vizi munkálatok felügyelete következtében tett hatósági intézkedésekre;

Next

/
Oldalképek
Tartalom