Képviselőházi irományok, 1892. XIV. kötet • 482-512. , IX-XV. sz.
Irományszámok - 1892-510. Törvényjavaslat, a közigazgatási biróságokról
510. szám. 299 Hogy ily helyzetben módokról kellett gondoskodni, melyeknek segitségével az elsőfokú biróság elnökénél és hivatásszerűen működő tagjainál a függetlenség hiányának káros hatása ellensúlyozható legyen: az egészen természetes. Egyfelől tehát ezen körülmény szolgáltatta a kiindulási pontot a törvényjavaslatban foglalt azon intézkedéshez, mely szerint a bíróságba nem hivatásszerű független választott elemek felvétele is tervbe vétetett és pedig oly mértékben, mely azoknak határozott számszerű többséget biztosit a hivatásszerűen működő kinevezett tagokkal szemben. Nem kicsinyelhető módjai e részben a bajok elhárításának azon, a hatályos jogvédelmet minden irányban kellőleg biztosító intézkedések sem, melyek az eljárásról szóló Harmadik Részben foglaltatnak. Tagadhatatlan tény azonban, hogy a törvényjavaslatban formulázott elsőfokú biróság még ezen biztosítékokkal környezve sem léphet fel a függetlenség egész mértékének jogos igényével; kötelességemben álló dolognak találtam ezért arról is gondoskodni, hogy az elsőfokú bíróságok által tárgyalt ügyek végeldöntés végett felebbezés vagy felülvizsgálat rendjén minden esetben felvihetők legyenek a felső közigazgatási bírósághoz. Ezek azon főbb indokok, melyekre támaszkodva az elsőfokú biróság szervezetét a törvényjavaslatban körülirt módon kellett megállapitanom daczára annak, hogy a megoldásnak más módjai is kínálkoztak. Ilyenek különösen: a közigazgatási szervezet körén kívül álló, teljes bírósági jelleggel felruh'ázott elsőfokú biróság külön szervezése; továbbá az elsőfokú bírósági teendőknek a közigazgatási bizottságra, vagy pedig a törvényhatósági bizottságnak kizárólag választott elemekből alakítandó albizottságára való ruházása. Hogy a közigazgatástól teljesen elszigetelt független elsőfokú bíróságok felállítását miért nem fogadhattam el: azt már fennebb érintettem; csak arra kell még rámutatnom, hogy az európaszerte alakított elsőfokú közigazgatási bíróságok között eddigelé csak egy volt olyan, mely a közigazgatástól teljesen elválasztva végezte működését s a melynek elnöke és kinevezett tagjai a szakképességen kivül a függetlenség és állandóság követelményeivel is teljes mértékben fel voltak ruházva, — az 1875-ben felállított porosz Bezirks-Verwaltungs-Gericht s hogy ez az egy is már 1883-ban, tehát alig 8 évi működés után a »Bezirks-Ausschuss<<-szal (középfokú közigazg. hatósággal) összeolvasztatott s az ennek folytán keletkezett új orgánum hatáskörébe, a régi szerveknek ugy közigazgatási, mint bírósági teendői összevouattak. Az elsőfokú bírósági teendőknek a közigazgatási bizottságra ruházását nem hozhattam javaslatba, mert ezen testület a kebelébén működő szakközegek jelentékeny részének egyoldalúsága és kivált tagjainak túlságos nagy száma miatt alkalmatlan arra, hogy mint biróság czélszerűen működhessék. Legjobb bizonyítékát képezi ezen állításomnak azon tény, hogy a hány közigazgatási ügy szabályoztatott 1876. óta a. törvényhozás által, majdnem ugyanannyi új hatósági fokozat szerveztetett az egyik-másik körben telmerülö vitás kérdések tárgyalására és eldöntésére. Még kevésbbé lett volna czélra vezető a törvényhatósági bizottságnak egy albizottságát állítani oda elsőfokú bíróságul, minthogy ezen albizottság a függetlenséget kivéve, a bírósági jelleg kellékeivel nem bírna. Mindezen megoldási módozatokat tehát épen úgy nem fogadhattam el alapul az elsőfokú biróság szervezetének megállapításánál, mint nem helyezkedhettem a közigazgatási szervezettől különválasztott teljesen független külön biróság álláspontjára. Az 1. §. szerint minden törvényhatóságban külön elsőfokú biróság van tervbe véve. Tekintettel arra, hogy a közigazgatási bíróságok hatáskörébe utalt ügyek forgalma előreláthatólag csak kevés törvényhatóságban lesz oly nagy, hogy a biróság számára állandólag elegendő munkát lenne képes szolgáltatni, ezen intézkedés főként abban találja indokolását, hogy a szóbeliség és közvetlenség útja könnyen és kevés költséggel igénybe vehető legyen s hogy a helyi ismeretet minden bíróságban magáról a biróság területéről vett választott elemek képviseljék. 38»
