Képviselőházi irományok, 1892. XIV. kötet • 482-512. , IX-XV. sz.
Irományszámok - 1892-510. Törvényjavaslat, a közigazgatási biróságokról
510. szám. 291 nyiben a helység és anyaközsége között érdekellentét forog fenn; a megyefőnök határozatai tisztátalan vagy veszélyes ipar gyakorlásának szabályozása vagy betiltása tárgyában $ az állam, megyék, községek között közegészségügyi kiadások iránt felmerülő, valamint megyék között vitássá váló kórházi ápolási költségek kérdéseiben hozott határozatok; az állam által megyék, községek és érdekelt birtokosok hozzájárulásával véghez vitt talajjavítások költségeinek viselése kérdésében hozott határozatok; a megyei és községi utak osztályozása tárgyában hozott határozatok ; magán érdekben állami utak mentén tett építkezések vagy épületjavitások tárgyában keletkezett közigazgatási intézkedések; községi és megyei utak nyitása és fentartása tárgyában hozott határozatok; a megyefőnök határozatai állami vagy megyei nyilvános épületeken jogosulatlanul létesített változtatások miatt stb. A taxativ felsorolás ujabb törvényekben folytattatik. Mindezeken kívül az államtanács vitásügyi osztálya rendes felebbviteli fóruma a megyei közigazgatási bizottságok (giunta amministrativa provinciáié) vitás ügyekben hozott határozatainak. Végig tekintve az államtanács vitásügyi osztálya elé utalt ügyek során, arra a meggyőződésre kell jutnunk, hogy nemcsak érdeksérelmek tartoznak a legújabb fejlődés szerint a legfőbb közigazgatási bíróságok hatáskörébe, hanem az oda sorolt esetek némelyike valóságos jogsérelem. Az olasz törvények hangsúlyozzák ugyan, hogy az ujabban szervezett közigazgatási bíróságok a rendes bíróságok hatáskörét nem csökkentik, még sem mondhatjuk, hogy az olaszoknak a jogsérelmeket az érdeksérelmektől teljesen különválasztaniuk sikerült volna. Az államtanács vitásügyi osztályához intézett panaszok rendszerint nem bírnak felfüggesztő hatálylyal; a panaszló kérésére azonban kivételes esetekben az államtanács negyedik osztálya a megtámadott közigazgatási intézkedés végrehajtását indokoltan felfüggesztheti. A vitásügyi osztály előtt az eljárás nyilvános, kivételével azon ügyeknek, melyekben a folyamodó panasza az, hogy a perbe bocsátkozásra neki a szükséges hatósági engedély meg nem adatott. A tárgyalás menete, tanácskozás, Ítélethozatal a rendes biróságok előtti eljáráshoz hasonló. Szükség esetén a vizsgálat kiegészítése és ujabb adatok beszerzése rendelhető el. A vitásügyi osztály hetes tanácsban határoz. Ha az eljárt hatóság illetéktelennek bizonyul, a határozat megsemmisíttetik és az ügy az illetékes hatósághoz utaltatik. Hatáskörtúllépés vagy törvénysértés eseteiben ugyancsak megsemmisíttetik az intézkedés és a közigazgatási hatóság intézkedés tételére hivatik fel. A vitásügyi osztály döntéseivel szemben az újrafelvétel jogorvoslatának van helye. Ha a vitásügyi osztály az államtanács ellentétes határozatainak jut tudomására, a konkrét ügyet a teljes ülés elé terjeszti. Ausztriában a közigazgatási bíráskodást az 1875. évi okt. 22-én kelt törvény szabályozza. Ez a törvény végrehajtása az 1867. évi decz. 21-én kelt állami alaptörvény 15. czikkében foglalt azon elvi kijelentésnek, hogy: ha valaki azt állítja, hogy valamely közigazgatási hatóság intézkedésével vagy határozatával rajta jogsérelem történt, szabadságában áll igényének a közigazgatási hatóság képviselőjével szemben a közigazgatási biróság előtt nyilvános szóbeli tárgyaláson érvényt szerezni. Az 1875. évi október 2á-iki törvény a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok részére egy Bécsben székelő közigazgatási bíróságot (Verwaltungsgerichtshof) létesített. Ez a közigazgatási biróság itél mindazon esetekben, melyekben valaki valamely közigazgatási hatóság törvényellenes intézkedése vagy határozata által magát jogaiban meg3T«
