Képviselőházi irományok, 1892. XIV. kötet • 482-512. , IX-XV. sz.
Irományszámok - 1892-510. Törvényjavaslat, a közigazgatási biróságokról
510. szám 269 A közigazgatási bírósági ügyek zöme az 1883. évi illetékességi törvényben van felsorolva. Az azóta alkotott törvények esetröl-esetre ujabb és ujabb ügyeket utalnak a közigazgatási bíráskodás útjára. Az illetékességi törvényben felsorolt esetek, melyekben közigazgatási peres eljárásnak Van helye, röviden a következőkben összegezhetők. Ls~ Tartományi ügyek. A tartományi választmánynak, a tartományi adók felosztása ügyében hozott határozata ellep panasznak van helye a közigazgatási fő törvény széknél, //'Járási ügyek. Járási határok változása, új járások alakulása, nagy városoknak a járásból kiválása esetén az egyes járások közti vitás ügyekben a kerületi választmány mint közigazgatási hatóság határoz; határozata ellen ugyancsak a kerületi választmány előtt bármelyik járás panaszt emelhet. A közigazgatási főtörvényszékhez intézhető felülvizsgálati kérésnek van helye a kormányszéki elnök azon intézkedésével szemben, melylyel a járást törvény szerint terhelő költségeknek a költségvetésbe felvételét elrendeli. Városi és községi ügyek. Községek és városok határváltozásai kérdésében a járási, illetőleg a kerületi választmány dönt, mint közigazgatási hatóság. Ezen határozat ellen az érdekelt községek egymással szemben közigazgatási bírósági panaszszal élhetnek. A városi (községi) határ vitás kérdéseiben közigazgatási birói eljárásnak van helye. Közigazgatási bírósági panasznak van helye a községi képviselő-testület határozata ellon: 1. (a polgárjog megszerzése és elvesztése érdemében;^ községi választói jog felett; a polgárjog birtokát feltételező állás betöltéséhez való jogosultság, a polgárjog megszerzésének kötelezettsége, a polgárjog megszerzése után járó díjak fizetése, polgári eskü letétele, valamely megállapított polgári osztályhoz való tartozás, a községi választói névjegyzékek helyessége kérdésében\c%_& községi képviseleti tagok választásának érvénye fölött; 3. valamely községi képviseleti vagy közigazgatási állás visszautasítása, vagy arról való lemondás iránti jogosultság tárgyában, továbbá azon kérdésben, hogy azok, kik a községi alkotmányban előirt kötelességeiket elmulasztják vagy az ügyviteli szabályokat megsértik, minő hátránynyal, illetőleg büntetéssel sújtassanak. í_, A községi képviselő-testületnek, illetőleg az elöljáróságnak azon intézkedéseit, melyekkel hatáskörüket túllépik avagy törvényellenesen cselekszenek, a polgármesternek kifogásolnia kell. A polgármester ily kifogásoló intézkedése ellen a képviselő-testület, illetőleg az elöljáróság panaszszal élhet. s Közigazgatási peres utón támadhatók meg az elöljáróságnak nyilvános községi intézetek használatának, a községi vagyon jövedelmeiben és haszonvételeiben való részeltetésnek, a községi terhekhez és adókhoz való hozzájárulásnak kérdéseiben hozott határozatai. Uja valamely város (község, önálló birtok) költségvetésébe fel nem vétetnek a törvényben előirt szolgáltatások, azoknak felvételét a kormányszéki elnök (falusi községekre és önálló birtokokra nézve a járási főnök) elrendelheti. A kormányszéki elnök intézkedése ellen a felső közigazgatási törvényszékhez, a járási főnök intézkedése ellen a kerületi választmányhoz lehet panaszszal járulni. cA polgármesternek, községi elöljáróknak, esküdteknek és egyéb községi hivatalnokoknak a hivatalból való elbocsátás czéljából folyamatba tett fegyelmi ügyeiben a közigazgatási bíróságok gyakorolják a fegyelmi birói hatalmat és rendbüntetések kiszabása kérdésében is végső fokban a felső közigazgatási törvényszék jár el. £_ A fizetéses városi (községi) hivatalnokok nyugdíjigénye kérdésében, nevezetesen, ha arról van szó, hogy az illető illetményéből mily rész tekintendő az ellátási igény megszabásánál alapul vehető fizetésnek, közigazgatási birói eljárásnak van helye. Városi ügyekben, a mennyiben a törvény máskép nem intézkedik,; általában a kerületi
