Képviselőházi irományok, 1892. XIV. kötet • 482-512. , IX-XV. sz.
Irományszámok - 1892-510. Törvényjavaslat, a közigazgatási biróságokról
510. szám. 255 3. azon panaszokban, melyek az orvosi vagy gyógyszerészi jogosítvány visszavételére vonatkoznak; 4. a kerületi tanácsok azon intézkedései ellen emelt panaszokban, melyekkel a segélypénztárak, ipartestületek, betegpénztárak alapszabályainak megeró'sitését megtagadják vagy ezen pénztárak bezárását elrendelik. Mindezen ügyekben csak arra alapitható a panasz, hogy 1. a hatóság a megtámadt intézkedéssel a törvényt megszérti; 2. hogy a fenforgó tényleges viszonyok kizárják a hatóság jogosultságát a megtámadt intézkedés elrendelésére. A mennyiben a hatóságok illetékességi körükben jogosítva vannak a törvény szellemében belátásuk szerint határozni, panasznak nincs helye. Ezen a panaszt kizáró általános meghatározáson kivül a törvény még r öt pontban sorolja fel azon eseteket, melyekben a panasz ki van zárva: ilyenek a külföldiek, koldusok, csavargók; stb. kitiltása, az állatjárványok elfojtása érdekében tett rendó'ri intézkedések. A közigazgatási peres eljárásra vonatkozó általános szabályok szerint a közigazgatási bíróságok csak a felek által eléjük vitt vitás ügyekben határoznak; az ügy felderítésére vonatkozó tények kideritésében vagy a bizonyításban a felek javaslataihoz kötve nincsenek, de oly ténykörülményre vagy bizonyítékra nem szabad a határozatot alapítani, melyről a feleknek nem volt alkalmuk nyilatkozniok. A tárgyalás szóbeli és nyilvános; a nyilvánosságra és az ülések külsó' rendjére nézve a bíróságok szervezetéró'l szóló birodalmi törvény az irányadó. A közigazgatási törvényszék határozathozatal előtt köteles meghallgatni az illetékes ministerium meghatalmazottját, mint az államérdek képviselőjét. A szóbeli tárgyalás előtt az iratok vele áttekintés végett közlendők, az ítéletek neki kézbesítendők. A birák kizárására vagy visszautasítására a birodalmi perrendtartás határozatai megfelelően alkalmaztatnak. A közigazgatási törvényszék előtt a szóbeli tárgyaláson az ügyvédi képviselet kötelező; az államot és a közjogi testületeket tisztviselőik képviselhetik. Az ügyvédek díjai rendeletileg szabály oztatnak. Minden érdekelt vagy képviselője jogosult az összes iratokba bármikor betekinteni, közigazgatási és rendészeti ügyekben azonban, a hatóság belátásától függ, hogy egyes előadmányokat vagy jelentéseket nem zár-e ki a betekintés elől. A kerületi tanács előtt való eljárás szabályai szerint az eljárás a panasztétellel kezdődik. A panasz a kerületi tanács elnökénél írásban a szükséges másodpéldányokkal együtt nyújtandó be vagy jegyzőkönyvbe mondandó. A panasznak tartalmaznia kell a felek és a bíróság megnevezését, továbbá az ügy határozott megjelölését, a támasztott igény alapját és a kérelmet. Hasonlóképen megjelölendők a kérelem indokául szolgáló tényleges viszonyok és a fél által igénybe venni kivánt bizonyítékok. A panasz kézbesítése és a szóbeli tárgyalás között lehetőleg egy havi időtartamnak kell lennie; ezen időtartam sürgős esetekben leszállítható. Mindegyik fél köteles az ellenfelet oly ténybeli állításokról, bizonyítékokról, kifogásokról és kérelmekről, melyekről az bővebb tájékozás nélkül előreláthatólag nem nyilatkozbatik, a szóbeli tárgyalás előtt oly időben értesíteni, hogy az a szükséges tudakozódásokat még megtehesse. Ezen értesítés az elnök közvetítésével a szükséges másodpéldányokkal felszerelt írásbeli nyilatkozatok benyújtásával vagy jegyzőkönyvbe mondással történik. E kötelezettségre a feleket az elnök az idézéssel figyelmezteti. A tárgyalásra tanuk és szakértők meghívása javaslatba hozható. Az elnök a szóbeli tárgyalás előtt az ügy felderítésére szükséges nyomozást megteheti; de annak eredménye a tárgyalás előtt, kellő időben közlendő a felekkel. Az elnök továbbá
