Képviselőházi irományok, 1892. XIV. kötet • 482-512. , IX-XV. sz.
Irományszámok - 1892-510. Törvényjavaslat, a közigazgatási biróságokról
510. szám. 245 Az államtanácshoz intézett panasz (requéte) a sérelmes határozat kihirdetésétől, illetőleg kézbesítésétől számított három hónap alatt, a főnökségi tanács ítélete elleni felebbezés két hó alatt nyújtandó be. Az államtanács előtt folyó vitásügyi eljárásnál az ügyvédi képviselet rendszerint kötelező ; kivételt képeznek: az egyenes adófelszólamlási, választási, kihágási, nyugdíjazási ügyek, valamint a hatáskör-túllépés okából emelt panaszok, mely esetekben az ügyvédi képviselet nem kötelező, bár meg van engedve. Az államtanács előtti panasz a megtámadott intézkedés végrehajtását rendszerint nem akadályozza, de az államtanács biztosíték adása ellenében vagy a fizetési képesség kimutatása folytán felfüggesztheti a végrehajtást. Az elővizsgálatot a vitás ügyek osztálya, illetőleg a vitás ügyek ideiglenes osztálya teljesiti. A panasz beadásáról a megtámadott fél hét hónap alatt értesitendő. Az ellenfélnek 15 nap, illetőleg egy vagy két hónap alatt (a lakhely távolságához képest) kell válaszolnia. A panaszos újra nyilatkozhatik (réponse) s az ellenfél viszonválaszt (réplique) adhat. A vitásügyi osztály teljesiti a vizsgálatot azon ügyekben, melyekben a vitásügyi teljes ülés hoz ítéletet. Elvileg az ítéletet minden ügyben a vitásügyi teljes ülés hozza. Azonban a vitás ügyek osztálya, illetőleg a vitás ügyek ideiglenes osztálya jár el végérvénye sen azon ügyekben, melyek ügyvédi képviselet nélkül intéztetnek, kivéve ha valamelyik tanácsos vagy a kormánybiztos az ügyet a vitásügyi teljes tanácsülés elé kívánja vitetni. A vitás ügyi teljes ülés nyilvános; a vitásügyi osztály ülései nem nyilvánosak; a nyilvánosságnak csak akkor van helye, ha egyenes adófelszólamlási, választási stb. ügyekben a fél ügyvédet vallott. Ugyanez a szabály áll a vitás ügyek ideiglenes osztályára is. A vitásügyi teljes ülésben a vitásügyi osztály nevében egy tanácsos, folyamodásmester vagy ügyész adja elő az ügyet. Ezt követőleg a felek ügyvédei tehetik meg észrevételeiket. Végre a kormánybiztos (commissaire du gouvernement) gyanánt működő folyamodásmester nyilatkozik. A tanácskozás zárt ajtók mellett történik; az ítélet (arrét) nyilvánosan hirdettetik ki. Az ítélet a franczia nép nevében (au nom du peuple francais) szól. A bepanaszolt közigazgatási hatóság eljárási költségekben rendszerint nem marasztalható, kivéve azon eseteket, midőn az a kincstár képviseletében vagy közmunkák körül felmerült vitás kérdésekben járt el; ezen esetekben a közigazgatási hatóság is elmarasztalható. Az államtanács hatáskörének ismertetése során már többször volt utalás arra, hogy a franczia közigazgatási birósági szervezet a főnökségi tanácson és az államtanácson kívül még különös közigazgatási bíróságokat is ismer, olyanokat, a melyek vitás ügyek bizonyos külön fajának eldöntésével vannak megbízva. Ilyenek: az állami főszámvevőszék (cour des comptes), mely első fokban bírája a községek és közintézetek számadásainak, ha a bevétel 30 ezer francnál nagyobb; másod fokú birája pedig ezen számadásoknak (első fokon a főnökségi tanács jár el), ha a bevétel 30 ezer francnál kevesebb ; a megyei közoktatási tanács (conseil dépat'temental de l'instruction publique) és felső közoktatási tanács (conseil supérieur de l'instruction publique), melyek közigazgatási bíráskodási teendőit az iskolanyitás körüli vitás kérdések és az elemi tanitók fegyelmi felelősségre vonása képezik; a minden megyében működő ujonczozási felülvizsgálati bizottság (conseil de révision), a mely a katonaállitás körüli felszólamlásokat intézi el és a törvényes kedvezmények felett itél. Ezeknek a speciális közigazgatási bíróságoknak intézkedései rendszerint az államtanács előtt támadhatók meg panaszszal, legalább is az excés de pouvoir miatti fogorvoslat érvényesíthető ellenükben.
