Képviselőházi irományok, 1892. XIV. kötet • 482-512. , IX-XV. sz.
Irományszámok - 1892-510. Törvényjavaslat, a közigazgatási biróságokról
510, szám. j 243 részeti- és bánya-felügyelők és mérnökök államtanácsossá való kineveztetésükkel megtartják előbbi hivatalos állásuk jogait, a nélkül azonban, hogy két fizetést húzhatnának. A rendes tanácsosok, a folyamodásmesterek és az első osztályú ügyészek három,évi szolgálat után három évnél nem hosszabb időre más közszolgálatba is léphetnek a nélkül, hogy az államtanács kötelékéből ki kellene lépniök. A rendkívüli tanácsosok a magasabb közigazgatási tisztviselők és birák közül neveztetnek ki; vitás ügyek intézésében részt nem vesznek; fizetést nem húznak. A folyamodásmesterek (maitres des requétes) előadók gyanánt szerepelnek. Csak oly ügyekben bírnak szavazattal, melyeknek előadói; egyébként az illető tanácsokban csak szólási joggal birnak. Az ügyészek (auditeurs) az ügyeket előkészítik s előadással is megbízhatók. Előadói minőségben szavazattal is birnak. Az államtanács vagy teljes ülésben határoz (l'assemblée générale du conseil d'état) vagy külön osztályokban (section). Van négy közigazgatási osztály- és azon kivül á vitás ügyek osztálya (section du contentieux) s felmerülő szükség esetén működik még a vitás ügyeknek egy ideiglenes osztálya (section temporaire du contentieux); végül van vitásügyi teljes ülés (l'assemblée publique du Conseil d'État statuant au contentieux). Mindenik osztály egy elnökből, a közigazgatási osztályok 5—5, a vitásügyi osztály pedig hat rendes tanácsosból áll. A közigazgatási osztályokba ezen felül megfelelő számú rendkívüli tanácsosok, folyamodásmesterek és ügyészek, — a vitásügyi osztályba pedig négy folyamodásmester, mint kormánybiztos (commissaires du gouvernement), továbbá nyolcz más folyamodásmester, négy első osztályú és tiz másodosztályú ügyész van beosztva. Az osztályelnököket a köztársaság elnöke nevezi ki s ő osztja be a rendes tanácsosokat is az egyes osztályokba; a többi személyzet beosztása az igazságügyi minister hatásköréhez tartozik. A teljes ülés határozatképességéhez 16 rendes tanácsos jelenléte szükséges. Az igazságügy ministernek, mint elnöknek ugy a teljes ülésben, mint az osztályülésben szavazati joga van, kivéve a vitás ügyek osztályát, a melyben szavazata nincs. A többi ministereknek csak a saját ügykörükhöz tartozó közigazgatási ügyekben van szavazatuk; közigazgatási vitás ügyekben pedig soha sem birnak szavazattal. A vitásügyi teljes ülés áll: az államtanács alelnökéből, a vitásügyi osztály tanácsosaiból és az alelnök által a többi osztályokból, az osztályok elnökeivel egyetértőleg berendelt nyolcz rendes tanácsosból. A választási vitás ügyek és egyenes adófelszólamlások nagyobb tömegének elintézésére a vitás ügyek osztálya mellett működik még egy ideiglenes osztály (section temporaire du contentieux), mely az elnökből, négy tanácsosból, három folyamodásmesterből és két kormánybiztosból áll. A vitásügyi osztályok ötös tanácsban határoznak. Az államtanácsnak fontos feladata és tág hatásköre van a franczia közigazgatásban; de legfontosabb tevékenysége és feladata az, melyet mint legfőbb közigazgatási bíróság teljesít. Az államtanácsnak, mint legfőbb közigazgatási biróságnak határozatai érdemben döntők, tehát a megtámadott közigazgatási intézkedést nemcsak megsemmisíteni, hanem megváltoztatni is jogosítva van. Az államtanács közigazgatási vitás ügyekben, részben mint egyetlen fokú, részben mint legfőbb fokú felebbviteli közigazgatási bíróság, részben pedig mint semmitőszék jár el. Mint egyetlen fokú közigazgatási biróság jár el az államtanács: a közigazgatási határo31*
