Képviselőházi irományok, 1892. XIV. kötet • 482-512. , IX-XV. sz.

Irományszámok - 1892-510. Törvényjavaslat, a közigazgatási biróságokról

510. szám. 239 45 38 27 43 29 22 16 12 21 4 5 12 7 12 15 25 25 Jk .—. __a 8 13 —t. . 14 13 12 16 14 28 14 5 6 5 8 1 — — — 10 9 4 4 3 1890/1. 1889/90. 1888/9. 1887/8. 1886/7. 1. Writs of Mandamus. A beadott panaszok száma Az elutasított panaszok száma .... A kibocsátott bírói parancsok száma . . 2. Writs of Certiorari. A beadott panaszok száma 25 Az elutasított panaszok száma .... A kibocsátott birói parancsok száma • . 3. Writs of Habea8-Corpus. A beadott panaszok száma . . . . . Az elutasított panaszok száma . ... A kibocsátott bírói parancsok száma . . 4. Writs of Prohibition. A kiadott parancsok száma 86 30 9 17 11 Francziaországban a justice administrative annak a féltékenységnek az eredménye, melylyel a francziák a birói hatalmat a közigazgatásba való mindennemű beavatkozástól századok óta teljesen és föltétlenül távol tartani igyekeztek. ' A franczia közigazgatási bíróságoknak széles és sok irányban a rendes bíróságok hatáskörének rovására kifejlett hatáskörét szemügyre véve, abban az esetek három nagy csoportja különböztethető meg. A közigazgatási bíróságok hatáskörébe tartozó esetek egy részét a szorosan vett közigazgatási vitás ügyek, azaz azon esetek képezik, melyekben a közigazgatási hatóságoknak intézkedései vagy határozatai által egyének vagy testületek jogain ejtett sérelemről van szó. Egy másik nagy csoportját az ügyeknek képezik a törvényekben taxatíve felsorolt oly esetek, melyek nem természetöknél fogva tartoznak a közigazgatási bíróságok hatáskörébe. Az esetek ezen körében csak az administratio által okozott érdeksérelmekről van szó s ezen esetek egy része egészen magánjogi természetű, melyeknek tehát voltakép a rendes bíróságok hatáskörébe kellene tartozniok. Végül jelentékeny csoportját képezik a közigazgatási bíráskodás terére tartozó ügyeknek azon panaszok, melyek a közigazgatási hatóságok által elkövetett hatáskör-túllépések avagy illetéktelen eljárás miatt emeltetnek. A közigazgatási bíróságoknak két fokozata van Francziaországban: a főnökségi tanács (conseil de préfecture), minden départementben egy és az államtanács (conseil d'état), mely nagyobbára mint felebbviteli bíróság intézkedik, de sok esetben egyetlen fokú közigazgatási bíróságot képez. Főnökségi tanács (conseil de préfecture) minden départementben van. Részben mint közigazgatási hatóság működik, részben pedig mint közigazgatási bíróság. Ez utóbbi feladata a jelentékenyebb. A főnökségi tanácsot a VIII. év pluviÖse havának 28-án (1800. február 18.) hozott máig is érvényes törvény létesitette. Az 1862. évi deczember 30-án és 1865. évi június 21 én kelt törvények a főnökségi tanácsot újra szervezték; az 1889. évi július 22-iki törvény pedig a főnökségi tanács előtti vitás eljárást szabályozza. A főnökségi tanács áll: a megyefőnökből (préfet) és három vagy négy tanácsosból (conseiller de préfecture), továbbá a főnökségi főtitkárból (secrétaire général de préfecture), a ki a közérdek képviseletében eljáró ügyész szerepét viszi kormánybiztos (commissaire de gouvernement) nevezet mellett, végül jegyzőből; Szajna megyében a főnökségi tanács kilencz tanácsos és négy kormánybiztosból áll. Az elnöklés a megyefőnököt illeti; a megyefőnökök azonban ritkán élnek elnöklési jogukkal és az elnöki tisztet rendszerint az évről-évre a tanácsosok számából a köztársaság elnöke által kinevezett alelnök gyakorolja.