Képviselőházi irományok, 1892. XIV. kötet • 482-512. , IX-XV. sz.
Irományszámok - 1892-510. Törvényjavaslat, a közigazgatási biróságokról
610. szám. 235 J. melléklet az 510. számú irományhoz. Indokolás, „a közigazgatási bíróságokról" szóló törvényjavaslathoz, BEVEZETÉS. A kormány ismételten kijelentette, hogy a közigazgatás rendezését czélzó javaslatok közül, melyeknek előterjesztését az 1891: XXXIII. t.-cz. 2. §-a a beliigyminister kötelességévé teszi, első sorban a közigazgatási bíróságokról szólót fogja az országgyűlés elé terjesztetni és ezen javaslatot óhajtja első sorban tárgyaltatni. Ezen kijelentést úgy a képviselőház, mint a közvélemény osztatlan . helyesléssel fogadta s ezért a törvényjavaslat előterjesztésével úgy az emiitett törvény meghagyásának, mint az ntóbbi húsz év óta a sajtó, a szakkörök és az országgyűlés által egy értei mííleg hangoztatott követelménynek vélek eleget tenni. A közigazgatási bíróságok intézményének életbeléptetésével nemcsak az egyesek és testületek jogainak védelme lesz az eddiginél hatályosabb; nemcsak a közigazgatási határozatok vagy intézkedések által okozott sérelmek nyernek az eddiginél teljesebb orvoslást: hanem a közigazgatási hatóságok működésének ellenőrzése egy ujabb szervezetet nyer, mely a törvényeknek, rendeleteknek és hatósági intézkedéseknek pártatlan, minden egyoldalúságtól ment alkalmazását és végrehajtását, és ezzel az egyéni szabadságnak erőteljes védelmét fogja biztositani. Azon törekvés, mely a jogoltalomnak biztosítására és a közigazgatási szervezetbe való beillesztésére irányul, nem ujabb keletű. Midőn fölismerték annak szükségét, hogy az egyesek és testületek jogait a közigazgatási sérelmes intézkedések és határozatok ellen birói védelemben kell részesíteni, a legközelebb fekvő megoldásnak az látszott, hogy a felek panaszaikkal a rendes bíróságok ntján keressenek orvoslást. Ugy a művelt külföldi törvényhozások, mint hazai törvényeink nem egy példáját szolgáltatják annak, hogy egyes közjogi és közigazgatási ügyekben a döntés joga, minden fokon vagy legalább utolsó fokozatban, a rendes bíróságokra ruháztatott. Más esetekben nyitva hagyatott az út arra, hogy a felek igényeiket rendes birói utón érvényesíthessék. Ezen törekvések azonban az ujabb időkig — Anglia és Francziaország kivételével — nélkülözték a rendszeres intézményi jelleget, s ennélfogva alig tekinthetők egyébnek, mint kezdetleges kísérleteknek. És ámbár az utolsó 30 év alatt a jogoltalomnak a közigazgatásban való biztosítása ugy a tudományos kutatás terén, mint a gyakorlati alkalmazásban sokat haladt, ! sem a szaktudományban, sem a törvényhozás körében végleges megoldást még nem nyert. 30*