Képviselőházi irományok, 1892. XIV. kötet • 482-512. , IX-XV. sz.

Irományszámok - 1892-510. Törvényjavaslat, a közigazgatási biróságokról

510. szám. 223 A meghatalmazottakat a felek szabadon választhatják. Közhivatalban álló személyek, különösen pedig a községi (kör-) jegyzők kizáratnak a meghatalmazotti minőségben való közreműködésből. .,,,., Zugirászok a biróságok által feltétlenül elutasitandók. 153. §. ' Ha a felek valamelyike magát érthetően kifejezni nem birja, vagy más ok miatt képtelen arra, hogy ügyéi a tárgyalásnál személyesen képviselje, a biróság által alkalmas meghatalmazott állítására kötelezhető; ha pedig ő maga vagy meghatalmazottja rendetlen magaviselet miatt a tárgyalás színhelyéről el lett távoiitva, joga van meghatalmazott, illetőleg más meghatalmazott által képviseltetni magát. Ezen jog gyakorlásának elmulasztása a tárgyalás folytatását nem akadályozza. 154. §. A meghatalmazást közokirattal, hitelesitett vagy az 1868: LIV. t.-cz. 167. és 168. §-ainak megfelelően kiállitott magánokirattal kell igazolni. A biróság előtt személyesen megjelent fél élő szóval is adhat meghatalmazást. A személyesen adott meghatalmazást mindig jegyzőkönyvbe kell venni. IV. FEJEZET A tárgyalásról és határozatokról. 155. §. Ha bizonyítás nem rendeltetett el, vagy az elrendelt bizonyítás befejeztetett (144. §.) és panaszirat benyújtása esetében a védirat beadatott, vagy az ennek beadására kitűzött határidő eltelt: a közigazgatási biróság a tárgyalás határnapját 3—40 napra kitűzi, s ha írásbeli tárgyalásnak van helye, az ügy megjelölését és a tárgyalás idejét magában foglaló jegyzéknek a biróság hirdetési tábláján leendő kifüggesztését elrendeli; — ha pedig szóbeli tárgyalásnak van helye, erre a feleket s esetleg a közigazgatási hatóságok hatáskörének és az állami (kincstári) közérdeknek védelmére hivatott közigazgatási főhatóság, illetőleg a minister megbízottját megidézi azon kijelentéssel, hogy a tárgyalás meg nem jelenésük esetében is meg lesz tartva. A szóbeli tárgyalásra meg kell hivni ezeken kivül azon tanukat és szakértőket is, kiknek kihallgatását a biróság a felek ajánlására vagy a nélkül szükségesnek találja. Egyes esetekben a biróság a feleket, saját kivánatukra vagy a nélkül a tárgyaláson való személyes megjelenésre kötelezőleg is megidézheti s mind ezeknek, miud a tanuknak és szakértőknek, — az előzetes bizonyítási eljárás mellőzésével — közvetlenül a tárgyaláson történendő kihallgatását rendelheti el. • 156. §. A biróság tárgyalásait az elnök vezeti, ugyanő őrködik a rend és csend megtartása felett. E czélból joga van azon feleket, meghatalmazottakat és más jelenlevőket, kik a rendet és csendet zavarják, annak megtartására figyelmeztetni. Ha kétszeri figyelmeztetés sikertelen marad, vagy ha rendbontás, illetőleg csendzavarás súlyosabb természetű, az elnök az illetőket felebbvitel kizárásával 200 koronáig terjedhető rendbirsággal fenyítheti, s szükség esetében a tárgyalás szinhelyéről hivatali erőhatalommal is eltávolíttathatja. . ;