Képviselőházi irományok, 1892. XIV. kötet • 482-512. , IX-XV. sz.

Irományszámok - 1892-504. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister jelentése, a képviselőház 1893. évi márczius hó 20-iki ülésében 2056. sz. a. hozott határozata folytán

504. szám. 179 Ezek költsége kitesz: I. A Msdedóvodáknál (személyi és dologi kiadások, fölszerelés, épitési költség) . . . . . . . . Í ' . . .... . . . 1,268.777 frtot. II. Az állandó menedékházaknál (személyi és dologi kiadások, fölszerelés, épitési költség) 760.200 * III. A nyári menedékházaknál (személyi és dologi kiadások, fölszerelés) .»•".,' 74.620 » Összesen . . . 2,103.597 Irtot. EfőÖss£egbőr állandó évi teher ... . . . ... ; . . . 426 535 frt, ^ , egyszersmindenkorra pedig . . . . . . . ... ... • 1,677.062 frt. Mi az elemi népiskolákat illeti,ugyancsak a rendelkezésemre álló adatok szerint 500 községben 900 tanteremmel és ugyanannyi tanerővel ellátott ujabb állami elemi népiskolát kellene állítani, melyek évi összköltsége (a tanítók javadalma, tantermek bérlete s más kisebb kiadások czímén) 617.000 frtot tenne ki. Ehhez járul a tantermek bebútorozására szükséges 135.000 frt kiadás is egyszersmindenkorra. De növekszik még a költség ugy az óvónők, mint az elemi iskolai tanítók ötödéves korpótlékaival is. Az utóbbiakat a nemrég szentesített 1893. évi XXVI. t.-ez. szerint öt izben ötöt évenkint 50—50 frt korpótlék illetné meg. Ha tehát évenkint 50 új iskola állíttatnék, átlag 90 tanítóval, a korpótlékok tennének 5 év múlva 4.500 frtot, 10 év mulya 13.500 frtot és igy tovább. Itt azonban sietek megjegyezni, hogy tekintettel a minden egyes esetben felmerülő tárgyalások hosszadalmasságára, a gyakorlati kivitel nehézségeire, de különösen az állami pénzügyekre, sem az itt szóban levő kisdedóvó intézeteket, sem az elemi népiskolákat nem vélném egyszerre és rohamosan, hanem 10 évi időszakra arányosan felosztva létesítendőknek, oly módon, hogy e terv 10 év alatt keresztülvihető volna, ha — a mennyiben a mindenkori pénzügyi viszonyok engedni fogják — 1895. évtől kezdve a már létező intézetek természetes fejlődése által igényelt költségeken kivül kisdedóvási czélokra évenkint 210.000—210.000 frt, a népiskolaiakra pedig évenkint 100.000—100.000 frt többköltség vétetnék föl az államköltségvetésbe. Az állam pénzügyi viszonyainak ujabb időben tapasztalt örvendetes javulása remélni engedi, hogy e javulás a jövőben még fokozódván, az előadott terv fokozatos keresztülvitele nem fog pénzügyi akadályokba ütközni. De remélem egyúttal azt is, hogy az érdekelt községek a lehetőségig szintén elősegitendik hozzájárulásukkal a szóban levő intézetek létesítését akkor, midőn az állam saját müvelodésök érdekében ily tetemes áldozatokat hozni hajlandó. Ezekben kívántam a tisztelt képviselőház fenti határozatából kifolyólag minden megfontolást igénylő körülmény figyelembevételével a legközelebbi 10 év munkatervét a kisdedóvás- és népoktatásra nézve előterjeszteni. De még e tervezet keresztülvitele után is várni fognak a kormányra teendők és hárulni fognak az államra ujabb áldozatok, minthogy a kisdedóvásról szóló organikus törvény teljes végrehaj%a és megvalósítása, mint ezt a már 25 év óta fennálló népoktatási törvénynél is tapasztaljuk, nem egy-két év és még nem is egy decennium, hanem ennél nagyobb idő munkáját és feladatát képezi. Főkép az nehezíti a gyorsabb tempóban való haladást, hogy a községek súlyosan vannak községi pótadókkal terhelve, ugy, hogy az 1890. évre összeállított statisztikai munkálatnak az ország 12.244 községe közül 9.577 községre nézve ismeretes adatai szerint csak 1.116 helyen nincs kivetve községi adó, továbbá csak 1.482 községben marad a pótadó 20°/o-on alul, s igy a községek zöme 20°/o-ot meghaladó pótadóval van megróva. A közgazdasági viszonyok folytonos javulásával azonban ez a helyzet is fokozatosan jobbra fordul, de ehhez idő kell. Budapesten, 1893. évi november hó 17-én. Gr, Csáky Albin a. &., vállát- és köióktatdsügyi minister. 23»