Képviselőházi irományok, 1892. XIV. kötet • 482-512. , IX-XV. sz.

Irományszámok - 1892-501. A pénzügyi bizottság jelentése, „a budapest-esztergomi helyi érdekű vasút engedélyezéséről” szóló törvényjavaslat tárgyában

501. szám. 169 annak idején beterjesztett jegyzökönyveknek megfelelően az érdekelt vállalatoktól és czégektö'l legfeljebb 2,500.000 frtra terjedő előleget felvehessen. Ezen előleg 70 év alatt évi 5°/o-kal törlesztendő. A törvény egyúttal felhatalmazta a kereskedelmi ministert, hogy a budai körvasút kiépitése után a 2,500.000 frtból még fenmaradó összeget oly h. é. vasút segélyezésére fordíthassa, mely a m. kir. államvasutak duna-balparti körva^utjának »Budapest—Angyal föld« kezelő állomásától kiindulva a Duna-folyam áthidalásával a duna-balparti körvasutat a duna-jobbparti körvasuttal összekötni fogja. Tényleg ezen kölcsön maradványa teljesen fedezi mindazon költséget — a hid épitését is beleértve — mely a budapest—esztergomi vasút építése alkalmából felmerül. A vasút építésének részleteit összegezzük a következőkben: A vonal hossza 46 km. Az építési tőke 6,250 000 frttal van megállapítva. A hid költségei előirányoztalak 1,750.000 írttal, ugy hogy a tulajdonképeni vasútépítés 4,500.000 frtba kerülne, tehát kilométerenként körülbelül 100.000 frtba. Ez is szokatlan nagy összeg ugyan, miután a rendes h. é. vasút kilométerének átlaga 30—32 000 frttal szokott kiépíttetni. Azonban tekintetbe kell venni, hogy ezen vonal igen [nehéz terepviszonyokkal kénytelen megküzdeni, azonkívül több költséges műtárgy építendő, így a pilis-csabai alagút egymaga 420.000 forinttal van előirányozva. Figyelembe veendő végül, hogy a vonalnak csak kisebb része épül, mint h. é. vasút, a túlnyomó hossza pedig mint elsőrangú vasút fog építtetni. Az építési tőke a h. é. vasutaknál szokásos módozatok mellett fog beszereztetni, t. i. 65°/o, vagyis 4,062.500 frt erejéig elsőbbségi részvények fognak kibocsáttatni, 35°/o pedig, vagyis 2,187.500 frt törzsrészvényekben lesz elhelyezendő. E^en törzsrészvénytőkéhez az érdekelt törvényhatóságok, községek és nagybirtokosok 1,055.944 frt 47 krajczárral fognak hozzájárulni; a még fedezetlenül maradó 1,131.555 frt 53 kr. az állam terhére esik. Ezen összeget az állam a következő czímeken adja: 1. a duna-jobbparti körvasút épitési alapjából az összesen 1,750.000 frttal előirányzott dunai hid költségeinek részbeni fedezésére 1,000.000 frt; 2. a postaszállitás fejében egy 1C0.000 frtnyi tőkének megfelelő átalány; 3. a budapest-komáromi állami útvonal fentartásánál a vasút létesítése folytán elérhető megtakarításokból az államútra szükséges fedanyag kedvezméuyes szállításának feltétele alatt 31.555 frt 53 kr. Hogy az állam által nyújtandó segélynek egvsz mértékét feltüntessük, még kiemeljük a következőket: a) Az állam kötelezettséget vállal arra nézve, hogy a budapest-esztergomi h. é. vasúttal egyidejűleg a h. é. vasút ó-budai állomásától a budai körvasút filatorigat állomásáig vezetendő vasútvonal mint a duna-jóbbparti körvasút kiegészítő része 300.000 frt költséggel államilag fog kiépíttetni. Ezen összekötő vonal a körvasút teljes kihasználására szükséges; de ugyanoly mértékben fog a h. é. vasút czéljaira is szolgálni. V) Miután a vasút üzemét az államvasutak fogják vezetni, a szabványszerződés rendes pontozataitól némely eltérések engedélyeztettek, melyek a törvényjavaslat indokolásában részletesen felsoroltatnak. Ezen eltérések, habár tetemesebb előnyöket biztosítanak az építendő vasút engedélyesei részére, mégia többnyire olyanok, a melyek más nem is oly nehéz viszonyok között épült és nem is oly kiváló közgazdasági érdeket képviselő h. é. vasutaknak már kivételesen engedélyeztettek. c) Az engedélyesek biztosittatnak, hogy má& vállalkozókkal szemben és egyenlő feltételek mellett tiz év tartamára előjogot élveznek az esetre, ha más oly vasútvonal megépítése terveztetnék, mely az esztergomvidéki kőszéntelepeket akár önállóan, akár már létező vasutvonalakhoz való csatlakozással Budapest irányában összeköttetésbe hozná. KÉPVH. IROMÁNY. 1892 — 97. XIV. KÖTET. , 22