Képviselőházi irományok, 1892. XIV. kötet • 482-512. , IX-XV. sz.

Irományszámok - 1892-499. Törvényjavaslat, a Gunjától Bosnia határáig vezetendő helyi érdekű vasút engedélyezéséről

158 499. szám. Száva-hid magyar és bosniai részének külön-külön vállalat által leendő biztositása^épitési szempontokból is kivihetetlennek látszott, a Bosnia-Herczegovina kormányzatával megbizott közös pénzügyminister úrral abban történt megállapodás, hogy az egész vonal, mint a vinkovce-brőkai helyi érdekű vasut természetes folytatása, a most említett vinkóvce-brökai helyi érdekű vasuttársaság részére engedélyeztessék. Ezen megoldás a m. kir. államvasutakra s közvetve a magyar államra nemcsak azért, mert a vinkovce-brckai h. é. vasut a m. kir. államvasutaknak hátpályáját és forgalmának gyűjtő erét képezi, hanem azért is a lehető legelőnyösebb, mert a vinkovce-brckai helyi érdekű vasut üzlete a m. kir. államvasutak kezelése alatt áll, következéskép annak folytatólagos vonala is a m. kir. államvasutak kezelésébe jutván, forgalmi érdekeink a gunja-brékai vonalrészen is kellően érvényesíthető lesz. Ehhez képest a vinkovce-brőkai helyi érdekű vasut-részvénytársaság felszóllittatott, hogy a csatlakozó vonalrés vekről s ezeknek a Száva folyón át való összeköttetéséről tervet készítsen s miután a társaság ennek megfelelve, a tervet bemutatta, s miután a vasútvonal vezetése s ugy a Száva-hid, mint a brckai állomás elhelyezése az érdekelt kormányok képviselőiből alakult vegyes bizottság által az 1888. évi február hó 14 én megtartott helyszíni tárgyalás alkalmával megállapittatott és miután a vasut, illetve hid ugyancsak az érdekelt kormányok képviselőinek közbenjöttével 1889. évi április hó 4 én közigazgatásilag is bejáratott s ez alapon a vonal iránya és vezetése, valamint a foganatosítandó építkezésekre nézve az érdekelt kormányok között minden tekintetben egyetértő megállapodások jöttek létre, az állandó vasutengedélyezési bizottság a horvát szlavon-dalmát országos kormány, valamint Bosnia és IJerczegovina kormánya képviselőinek részvétele mellett a vasut engedélyezési, építési és üzletberendezési feltételeit 1889. évi deczembe,- hó 14 én, 16-án, illetve folytatólag 1891. évi május hó 22-én és 23-án megállapította. Ezen tárgyalások eredményét, valamint a Bosnia és Herczegovina kormányzatával megbizott közös pénzügyminister úrral ezen két ország területére kiterjedő vasut és illetve hidat, illetőleg a területi fenségjogok gyakorlása tekintetében létrejött megállapodások lényegét a következőkben van szerencsém ismertetni: A Gunjától a Száva áthidalásával Brckáig vezetendő vasut építésére és üzletére vonatkozó engedély a vinkovce-brckai h. érd. vasut-részvény társaságnak, mint engedélyesnek a kereskedelemügyi m. kir. ininister által adatnék meg és pedig a Gunjától az ország határáig terjedő vasut és hidrészre az 1880. évi XXXI. t.-czikk 1-ső §-ának rendelkezése értelmében tisztelettel benyújtott törvényjavaslatban kért felhatalmazás alapján a m. kir. ministerium nevében, az országhatártól Brckáig terjedő bid és vonalrészre pedig átruházott hatáskörben a közös pénzügyminister ur nevében. Az engedélyezés feltételeit magában foglaló okiratban, mely a vinkovce-brőkai helyi érdekű vasut építésére és üzletére az 1880. évi XXXL törvényczikk 1-ső §-a alapján a m. kir. ministeriura nevében az akkori közmunka- és közlekedési m. kir. minister által 1885. évi szeptember hó 6/9-én kiadott engedélyokmány fiiggelékekép adatnék ki, az egész vonalat, tehát a bosniai hid és vonalrészt illetőleg is, mindama kedvezmények biztosittatnának, a melyekre az engedélyes részvénytársaság a magyar vonalrészt, illetőleg az 1880. évi XXXI. és az 1888. évi IV. törvényczikkek alapján igényt tarthat. A kiadandó függelékben a Száva áthidalását illető s alább jelzett különleges határozmányoktól eltekintve, ugyanazon építési és üzletberendezési feltételek állapíttatnának meg, mint a melyek a helyi érdekű vasúttal szemben általában s nevezetesen az engedélyes társaság vinkovce-gunjai vonalával szemben érvényesíttettek, a mennyiben az utóbb nevezett vonalra engedélyokmányilag előirt építési és üzletberendezési határozmányok hatálya a gunja-brőkai folytatólagos vonalra is kiterjesztetnék.