Képviselőházi irományok, 1892. XIII. kötet • 438-481. sz.

Irományszámok - 1892-441. Törvényjavaslat, a budapest-esztergomi helyi érdekű vasút engedélyezése tárgyában

441. száni. 61 h. é. vasút és a m. kir. államvasutak Budapesten levő állomásai közötti forgalomban a díjtétel a h. é. vasút által egységesen fog képeztetni és egy kezelési díjnak a m. kir. államvasutak javára történt előzetes levonása után fenmaradó bevételi részletek a h. é. vasút és a m. kir. állam­vasutak között a kilométerek arányában lesznek megosztandók, ugy azonban, hogy e meg­osztásnál a m. kir. államvasutak részesedése Angyalföld állomástól, mint a h. é. vasút forgalmi végpontjától, illetve a jobbparti körvasutra irányított forgalomban a h. é. vasúti [Ó-Buda állomásától kezdve lesz számítandó. d) A szén, homok, építési és tűzifa, trágya, kő, mész és tégla után, tekintettel arra, hogy az ezen czikkekből várható nagyobb forgalom a h. é. vasút számára csak olcsó díjtételek mellett lesz biztositható, a m. kir. államvasutaknak az üzletkezelésért járó önköltségi díjrész­letei tonnakilométerenkint 1\> krról 0*8 krra szállíttatnának le. e) Az előző pontok szerint biztosítandó különleges határozmányok ellenében áz átmeneti és csatlakozási forgalomban a díjszabási jogot a h. é. vasút a m. kir. államvasutaknak engedné át. Tekintettel továbbá arra, hogy a szóban forgó vasút jelentékeny tőkebefektetést igényel, részemről méltányosnak tartom, hogy engedélyeseknek egyúttal más vállalkozókkal szemben 10 év tartamára s egyenlő feltételek alatt előjog biztosíttassák az esetre, ha oly más vasút­vonal megépítése terveztetnék, mely az esztergomvidéki kőszéntelepeket akár önállóan, akár már létező vasutvonalakhoz való csatlakozással Budapest irányában összeköttetésbe hozná; továbbá, hogy biztosíttassanak az engedélyokiratban a felől is, miszerint oly díjszabási külön­leges kedvezményekben, melyek a versenyvonalak építését elősegíteni alkalmasak lehetnének, a m. kir. államvasutak más vállalkozókat nem fognak részesíteni és hogy azon esetben, ha a versenyvonal államköltségen építtetnék ki, a m. kir. államvasutak az engedélyesek vasútja ellen versenyt nem fognak támasztani; viszont az engedélyesek sem fogják vasutjukat a m. kir. államvasutak ellen versenyzésre felhasználni. Minthogy a budapest-esztergomi vasút létesítésének ügye évtizedeken át vajúdott, mig biztositható volt, nem tartom valószínűnek, hogy a legközelebbi időben valamely lázas buzgalom indulna meg e vidéken versenyvonalak építésére, mindazonáltal tekintettel arra, hogy engedé­lyesek jelentékeny tőkét fektetnek be vasutjokba, méltányos, miszerint nekik az eshetőleges versenyvonalakra előjog adassék. A második vágány kiépítésére vonatkozó kötelezettség a helyi érdekű vasutak részére kiadott engedély-okiratok szerint akkor áll be, ha a vasút évi elegybevétele kilométerenkint 14.000 frtot meghalad. Tekintettel arra, hogy az engedélyezés tárgyát képező ezen vasúton a második vágány­nyal együtt a dunai áthidalások is két vágányra átépítendők, az áthidalásoknak két vágányra leendő átépitése pedig egymagában mintegy 2,000.000 frtba kerülend, e 'vasútnál a második vágány kiépítésére vonatkozólag kivételesen kimondatnék, hogy az e részbeni kötelezettség csak 18.000 frtnyi kilométerenkénti elegybe vétel meghaladásával következik be. Ezekben a tervezett vasút minden lényegesebb engedélyezési feltételeit előadván s meg­jegyezvén, hogy a vasútnak 250.000 frtban megállapított engedélyezési biztositékát gróf Zichy Nándor és érdektársai az állampénztárba befizették-, tisztelettel kérem az engedélyezés iránti felhatalmazásra vonatkozó törvényjavaslat elfogadását, hogy ily módon egy már régen szükséges vasúti vonal mielőbb létesíthető legyen. Budapest, 1893. évi szeptember hó 24-én. Lukács Béla s. h., kereskedelemügyi m. kir. minister.

Next

/
Oldalképek
Tartalom