Képviselőházi irományok, 1892. XIII. kötet • 438-481. sz.

Irományszámok - 1892-440. Törvényjavaslat, a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről

50 440. szám. A javaslat szerint ugyanis [94. §. a)], a ki gazdasági terményeket gyümölcsös kertből, szőlőből, faiskolából vagy a mezőről lop, vagy a ki másnak földjétől el nem választott terményeket jogosulatlanul leszed vagy levág, a mennyiben a lopott, leszedett vagy levágott dolog értéke 60 korona értéket meg nem halad, 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Büntető törvényünk 333. és 334. §-a szerint az efféle lopás vétséget képez és a 339. §. értelmében egy évig terjedhető fogházzal büntetendő, sőt a 336. §-ban felsorolt esetekben bűntettnek is minősithető és ekkor a 340. §. értelmében öt évig terjedhető fegyház a büntetése. A büntető törvény 336. §-ára való hivatkozás egyébként a 94. §. a) pontjában azért volt felveendő, mert a büntetőtörvény most idézett szakasza bizonyos súlyos körülmények között elkövetett lopást a lopott dolog értékére való tekintet nélkül is bűntettnek nyilvánít és a mezőrendőri törvénynek nem lehet czélja a qualifikált lopás büntetését leszállítani. Hogy ezen egyetlen esettől eltekintve, mezőgazdaságunk érdekében sokkal czélszerfíbb a nagyon is gyakran előforduló mezei lopásokat a büntető törvény szigora alól kivonni, és azokat ugyan kisebb, de gyorsabban végrehajtható büntetéssel sújtani, azt a már fentebb emiitettek után bővebben bizonyitani alig szükséges; mert ha valahol kell, ugy főleg a mezei lopásoknál és kártételeknél kell a nem túlságosan súlyos, de annyival gyorsabb megtorlásról gondoskodni; mert a közélet valójában nem is tekinti lopásnak más fájáról gyümölcsöt szedni, a máséban tarlózni, vagy böngészni stb. s ezen könnyelműségből, a tulajdon tiszteletének hiányából származó elidegenítés iránti hajlamot inkább javítjuk, ha kisebb büntetés mellett a cselekményt gyorsabban sújtjuk, mintha nagyobb büntetést szabunk reá, de azt épen nem, vagy nagy sokára foganatosíthatjuk. A javaslat e tekintetben is az erdőtörvény határozataihoz alkalmazkodik és azért fogadta el a 60 koronát a mezőrendőri kihágásoknál, mint határvonalat; mert az erdőtörvény 69. §-a szintén a 60 koronát fogadta el. Ugyancsak az erdőtörvény 74. §-ánák alapján a mezőgazdaságban elkövetett lopásokat is bűntetteknek kellett minősíteni, ha azokra vonatkozólag oly körülmény forog fenn, melynél fogva a lopás tekintet nélkül a lopott dolog értékére a büntetőtörvények szerint bűntettnek állapittatik meg. A büntető-törvényekkel kapcsolatosan a 94. §. a), b), o), d), f), g) pontja állapítják meg a mezőőri kihágásokat. A 94. és 95. §-okban meghatározandó volt az is, hogy mely kihágások miatt indítható meg az eljárás a sértett fél indítványára, és melyek Üldözendok hivatalból. A hivatalból üldözendő kihágások közé azokat a kihágásokat is felvettem, melyek nem valamely magántulajdonon követtetnek el, mert különben megtorlatlanul maradnak. A 95. §. szerint 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők a kisebbrendtí kihágások, a melyeknek nagy részéről már az egyes fejezeteknél megemlékeztem. A 96. §-ban kimondatik, hogy ha a kár 60 koronánál nagyobb, a cselekmény a büntető - törvények megfelelő szakasza alapján bírálandó el. Az eljárás tehát azon bíróság előtt indítandó meg, a mely az ily büntető cselekmények feletti ítélethozatalra illetékes. Ha ellenben a károsult fél panaszára megindítandó ügyekben a károsult fél kártérítési igényét 60 koronára szállítja le, a felett a mezőrendőri kihágások elbírálására a jelen törvény szerint illetékes hatóság ítél. A 97. §. szerint súlyosbító körülményül tekintendő, ha a kihágás vasár- és ünnepnapon, vagy vasár- és ünnepnapot megelőző hétköznapon, ha éjjel, vagy ha bekerített helyen, vagy határozott figyelmeztetés ellenére követtetett el; mert a tapasztalás azt mutatja, hogy a jelzett napok használtatnak leginkább fel kihágások, különösen apróbb mezei lopások elkövetésére. A 100. §. a mezőőri kihágásokból befolyó pénzbüntetésekről intézkedik és a szerint a pénzbüntetések felerészben a közgazdasági alapot, felerészben pedig azon községet illetik, melynek területén a kihágás elkövettetett. A kihágásokból befolyó pénzek ez ideig mind a köz-