Képviselőházi irományok, 1892. XIII. kötet • 438-481. sz.

Irományszámok - 1892-440. Törvényjavaslat, a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről

22 440. szám., d) a ki jogosulatlanul zálogol vagy jogos zálogolást meghiúsítani törekszik, a mennyiben cselekménye a büntető-törvény 165. és 368. §. értelmében súlyosabb beszámítás alá nem esik; e) a ki mezei dülőutat jogosulatlanul megszűkit, másfelé irányit, elszánt vagy megrongál; f) a ki a gazdasági terményeket, a fákat és a csemetéket vagy azoknak gyümölcseit jogosulatlanul rongálja, levágja, kitördeli, legalyazza, a mennyiben az általa okozott kár hatvan koronánál nem nagyobb; g) a ki, bár tulajdonát képező, szabadban lévő kórót, trágyát, tarlót, avart, nádast, tőzeget oly helyen meggyújt, hogy abból másnak kára származhat és azt felügyelet nélkül hagyja, vagy a ki másnak hasonló tulajdonán mulasztás- vagy gondatlanságból tűzesetet idéz elő, a mennyiben a cselekvény a büntető-törvény szerint bűntettet vagy vétséget nem képez; h) a ki másnak területén jogosulatlanul legeltet; i) a ki apaállatot tenyésztési igazolvány megszerzése nélkül másoknak tenyésztési czélokra átenged vagy a ki ily állatot másnemű állatokkal együtt a közös legelőre hajt; k) a ki másnak földjén jogosulatlanul szekerez vagy azon marhát hajt; l) a ki a közös vetésforgóra és legeltetésre nézve megállapított gazdasági rendtartást megszegi vagy az erre vonatkozó hatósági rendelkezéseket nem tartja meg; m) a ki luczerna- vagy lóhere-magvakat, mielőtt azokat az arankától tisztíttatta volna, termelés czéljából forgalomba hoz. Az eljárás az a), d), f), g), h) és k) pontok alatti esetekben a károsult fél indítványára, a b), c), e), i), m) és l) pontok alatti esetekben, valamint az f) pont alatti esetben, ha a kihágás köztereken vagy közutakon levő fákon és csemetéken követtetett el, hivatalból indítandó meg. 95. §. Kihágást követ el és száz koronáig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő: a) a ki idegen szántóföldről, rétről, legelőről, kertből, gyümölcsösből vagy szőlőből trágyázó- vagy fűtő-anyagot jogosulatlanul szed; b) a ki állatokat felügyelet nélkül vagy közutakon legeltet; c) a ki közös vagy községi legelőkön és oly határokon vagy határrészeken, hol a nyomásos gazdálkodás van elfogadva, engedély nélkül külön nyájakban, falkákban, csordákban, csürhékben és ménesekben legeltet; d) a ki a közutakon, köztereken vagy utczákon levő szederfákról selyemtenyésztési czélra a lombszedést jogtalanul megakadályozza, vagy a lombot megfertőztetés által selyemtenyésztési czélra használhatlanná teszi; e) a ki szántóföldön hátrahagyott mezőgazdasági eszközöket jogosulatlanul használ; f) a ki idegen területre jogosulatlanul megy vagy jogtalanul azon átjár és onnét az illető felhívása folytán el nem távozik, vagy a ki tilalmi jelzéssel ellátott idegen területre jogosulatlanul megy vagy jogtalanul azon átjár, a mennyiben cselekménye a büntető-törvény 421. §-a értelmében súlyosabb beszámítás alá nem esik; g) a ki másnak mívelés alá vett földeire állatokat gondatlanságból bemenni enged vagy betiltott mezei utat használ; h) a ki jogosulatlanul tarlóz vagy böngész; i) a ki másnak földjére jogosulatlanul trágyát, csontot, döglött állatot, követ, cserepet és szemetet visz, vagy dob, illetőleg elás; avagy ha másnak földjén gödrőt ás, vásznat fehérít, ruhát szárit vagy kendert áztat; k) a ki a káros állatokat, illetőleg növényeket a hatóság figyelmeztetése daczára a kitűzött határidő alatt irtani elmulasztja;