Képviselőházi irományok, 1892. XIII. kötet • 438-481. sz.
Irományszámok - 1892-446. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése, az országgyüléshez, a szepsi-meczenzéfi helyi érdekű vasút engedélyezése iránt
44 6. szám. 129 Görbületeknél a töltés külső oldala a lúlemelésnek és a vágány kibővítésének megfelelően kiszélesbitendő. A töltések, azok magassága és anyagához képest, l 1 / 2 va gy l 1 / 4 lábas lejtőkkel létesítendők ; a bevágások lejtői pedig az anyag nemének és minőségének megfelelően állitandók elő. A vízszintesben, vagy csekély esésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékeséssel bírjanak. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, a töltés felőli lejtök ellenben ugyanoly rezstível készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagárkok továbbá oly módon létesítendők, hogy azokból a viz lehetőleg lefolyást találjon, a nélkül azonban, hogy káros vízfolyások keletkezhessenek. A töltés lába és a nyitandó anyagárok közt legalább 0*8 ni. széles padka hagyandó, és ugyanily szélesnek kell lenni a kisajátítási védszalagnak is. Csuszamlásra hajlandó töltések és bevágások megfelelően biztositandók. Árterületeken átvonuló töltéseknél a pályaszin 0-8 méterr. 1 a legmagasabb árviz felett lesz tartandó és ily helyeken a töltések lejtői a szükséghez képest biztositandók. Átereszek és kisebb hidak ugy állitandók elő, hogy a hordszerkezet alsó éle és a legnagyobb árviz szine között 0*5—l'o m. nyílt magasság maradjon, nagyobb hidaknál az árviz és szerkezet közötti magasság lo m.-nél kisebb nem lehet. Mindazon helyeken, hol folyók vagy patakok a pályát megközelítik, a partok leválás és kimosás ellen kellően biztositandók. Vízfolyások, patakok és folyók az áthidalás előtt vagy után megfelelően szabályozandók és a szükséghez mért partvédmfívekkel ellátandók. Utszabályozások, útáthelyezések és útátjárók felépítménye az eredeti út felépítményének megfelelően, vagy kőalapból és kavicsból, vagy csak kavicsból állítandó elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sinszáltól számítandó 8—8 m. hosszúságban 15 cm., azontúl pedig 10 cm. magasságban kavicsolandók. A párhuzamos utak és útátjárók alatt a szükséghez képest megfelelő nyílású hidak vagy átereszek építendők, melyek, ha azok fölött nincs feltöltés, egészen fából is lehetnek. Az állomási hozzájáró utak, valamint az állomási fönsíkon kocsiközlekedésre szolgáló területek Ois m. vastag kőalappal és ugyanily vastag kavicsolással létesitendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 m 2 és minden egyes őrháznál legalább 1000 m 2-nyi földterület kisajátítandó. A felépítmény beágyazásához ugy a vonalon, mint az állomásokon, kavics használandó s a beágyazásnak a sínek talpa alatt 02B m. vastagsággal és a sintalpak magasságában 2*8 na. szélességgel kell bírnia. Az állomási terek azon részei, melyek kocsiközlekedésre nem szolgálnak, 10 cm., az őrházi fensíkok pedig 5 cm. vastag kavicsréteggel boritandók. Tartalékul köteles engedélyes pályakilométerenkint 40 köbm. beágyazási kavicsanyagot az építési alapból beszerezni s a vonal mentén alkalmas helyeken lerakva, az üzletnek rendelkezésére bocsátani. A pálya testébe építendő azon átereszek, melyek fölött feltöltés alkalmaztatik, kőből vagy téglából, esetleg betonból vagy vasból létesitendők; míg a nyílt műtárgyak kő vagy tégla ellenfalakkal és szárnyakkal, valamint 2*o m. nyílásig tölgyfa hordszerkezetekkel, 2-o m.-nél nagyobb nyilasnál fenyőfa hordszerkezetekkel építendők. Hidfők, hidjármak, jégtörők és hidlásokhoz csak tölgy- vagy vörősfenyőfa alkalmazható. KÉPVH. IROMÁÍTY. 1892 — 97. XIII. KÖTET. 17
