Képviselőházi irományok, 1892. XII. kötet • 427-437. , I-VII. sz.

Irományszámok - 1892-430. 1893. évi XVIII. törvényczikk, a sommás eljárásról

430. saám. S7 94. §. A szakértőket a bíróság nevezi ki. A bíróság egy szakértőt is kinevezhet. A bíróság a kinevezett szakértők helyett másokat nevezhet ki. A szakértők kinevezése előtt a bíróság a feleket a szakértők számára és személyére nézve meghallgatja. Ha a felek egy vagy több szakértő személyében megegyeznek, a bíróság a kinevezésnél a felek javaslatához alkalmazkodjék, a felektői javaslatba hozott szakértők számát azonban korlátolhatja. Egy szakértőt a bíróság csak akkor nevezhet, ha több szakértő kihallgatása nem mutatkozik szükségesnek és a több szakértő által felmerülő költség a per tárgyának értékével arányban nem állana. Olyan személyek, kik a per kimenetelétől közvetlenül vagy közvetve kárt vagy hasznot várhatnak, továbbá, kik a felek valamelyikével a 8G. §. 1. és 2. pontjában megjelölt viszonyban állanak, az ügyben a felek valamelyikét képviselik vagy képviselték, a felek valamelyikével perben vagy ellenségeskedésben állanak, végre hamis tanuzás, hamis eskü vagy nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség miatt el voltak ítélve, szakértőkül nem alkalmazhatók. A bíróság a szakértők kinevezését a megkeresett biróra is rábízhatja, ki a kinevezésnél a jelen §. szerint jár el. A bíróság a szakértők által való bizonyításnak ugyanazon vagy más szakértők alkalmazása mellett való ismétlését rendelheti el. A mennyiben a jelen törvényből más ki nem tűnik, a birói szemlére és a szakértők meghallgatására nézve az 1868 : LIV. t.-cz. 211. §-a, 212. §-ának első bekezdése, 214., 215., 218. és 219. §-ai, 216. §-a pedig azzal az eltéréssel, hogy a szemle és a szakértők meghallgatásának eredménye, ha ezeket a perbíróság foganatosítja, rendszerint a tárgyalási jegyzőkönyvbe igtatandó, megfelelően alkalmazandók. A jelen törvény 83. §-a megfelelően alkalmazandó birói szemle és szakértői bizonyítás esetében is. Szakértő személyek, kik oly elmúlt állapotokról s ténykörülményekről tanúskodnak, melyek észleléséhez szakértelem volt szükséges, tanuknak tekintetnek és reájuk a tanúkihallgatásra vonatkozó szabályok alkalmazandók. 95. §. A bíróság kérelemre vagy hivatalból is elrendelheti a félnek eskü alatti kihallgatását ha valamely döntő ténykörülményre nézve más bizonyíték egyáltalán nem forog fenn, vagy a bizonyíték kiegészítése válik szükségessé. A bíróság a per körülményeihez képest belátása szerint itéli meg, hogy több pertárs közül, a közkereseti vagy betéti társaság több tagja közül, vagy jogi személy több képviselője közül egyet vagy többet vagy valamennyit halgassa-e ki eskü alatt. Hasonlag belátása szerint itéli meg a biróság, hogy kiskorúak és gondnokoltak pereiben a felet vagy törvényes képviselőjét, illetőleg mind a kettőt, a csődtömeg pereiben pedig a a közadóst vagy pedig a tömeggondnokot, illetőleg mind a kettőt hallgassa-e ki eskü alatt. Ha a biróság valamelyik félnek kihallgatását elrendelte, a másik fél szintén kihallgatandó, ha ez iránti kérelmét az eskü letétele előtt előterjesztette. A biróság azonban az egyik fél megesketése előtt hivatalból is elrendelheti a másik fél kihallgatását. Ha a biróság mind a két felet kihallgatja: akihallgatás után a 96. §. rendelkezéseinek figyelembevételével dönti el, hogy melyik felet bocsátja vallomásának esküvel való megerősítésére. i*