Képviselőházi irományok, 1892. XI. kötet • 386-426. sz.
Irományszámok - 1892-409. Törvényjavaslat, a fizetési meghagyásokról
282 409. szám. b) idézési kérelemmel egybe nem kapcsolt ellentmondásra feljogosítottnak tekintendő minden önjogú személy, a ki a fizetési meghagyást felmutatja vagy az írásban benyújtott ellentmondáshoz csatolja. A b) pont esetében a hitelező kérelmére kiadott idéző végzés magának az adósnak kézbesítendő. Ha kiderül, hogy valaki fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet vagy ellentmondást meghatalmazás nélkül terjesztett elő, s cselekményéhez a fél utólag sem járul hozzá: a meghatalmazás nélkül eljáró a felmerült költségekért és károkért felelős. 21. §• Ha az ügyvéd által nem képviselt fél a fizetési meghagyás kibocsátását tárgyazó kérelmet vagy az ellentmondást írásban kívánja előterjeszteni: szükséges, hogy az írásbeli beadványt a fél saját kezévei irja alá, vagy két tanú előttemezése mellett — a kiknek egyike a fél nevét is aláírja — kézjegyével lássa el. E szabály áll a meghatalmazott által benyújtott Írásbeli beadványra is, a mennyiben meghatalmazott által való képviseletnek helye van. 22. §. A fizetési meghagyás iránti eljárásban, ha a felet ügyvéd nem képviseli, a bélyegköltségen és postadíjon felül semmi más költség vagy díj fel nem számitható. E szabály a 40 korona összegig vagy értékig terjedő ügyekben akkor is áll, ha a fél ügyvéd által van képviselve. A 40 korona összeget vagy értéket meghaladó ügyekben, ügyvédi képviselet esetében, a bélyegköltségen és a postadíjon felül, következő díjak járnak: 1. A fizetési meghagyás kibocsátása iránt szóval vagy Írásban előterjesztett kérelemért: a) ha a per tárgya járulék nélkül 40 koronától 100 koronáig terjed . . 2 korona, b) 100 koronán felül 400 koronáig 4 » e) 400 » » 600 » 6 » d) 600 » » 1000 » . 8 korona. 2. A szóval vagy írásban előterjesztett ellentmondásért a fentebbi díjtételekben foglalt összegnek fele jár. 23. §. Az ellentmondás esetén keletkezett perben a bíróság a fizetési meghagyás kéréséből és az ellentmondásból felmerült költségek megtérítése felett is határoz. Ha a fizetési meghagyás hatályát veszti: ellenfelétől költségeinek megtérítését egyik fél sem követelheti. 24. §., A fizetési meghagyás iránti ügyekről napló viendő s abba ugy az írásban benyújtott, mint az élőszóval előterjesztett fizetési meghagyási kérelem és ellentmondás, úgyszintén a fizetési meghagyás kézbesítését és a végrehajtás foganatosítását tárgyazó megkeresés szabályszerűen bevezetendő. A fizetési meghagyás iránti kérelmet vagy az ellentmondást tartalmazó beadvány aa ellenféllel nem közlendő; a kérelem vagy ellentmondás szóbeli előterjesztése esetében pedig jegyzőkönyv nem veendő fel. A napló vitelének módozatait és az ügykezelési szabályokat az igazságügyminister rendelettel állapítja meg.