Képviselőházi irományok, 1892. XI. kötet • 386-426. sz.

Irományszámok - 1892-409. Törvényjavaslat, a fizetési meghagyásokról

409. szám. 277 Az Írásban előterjesztett kérelemben megjelölendő a bíróság is. Ha a követelés nem pénzre irányul, a hitelezőnek meg kell szabnia a pénzösszeget, melyet a teljesítés helyett elfogadni kész. A kérelem ugyanazon adós ellen több követelés tekintetében és több adós ellen ugyanazon követelés tekintetében együtt terjeszthető elő. Az utóbbi esetben előadandó, hogy a tartozás az adóstársakat minő arányban, illetőleg minő ősszegben terheli. Ha az adóstársak egyetemleges kötelezettek, ezt külön ki kell fejezni. A kereset beadásához kötött magánjogi hatály a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésével áll be. 4. §. A bíróság a kérelmet az ellenfél meghallgatása nélkül intézi el. A kérelem visszautasítandó: ha a fizetési meghagyás kibocsátásának az 1. §-ban előadott esete fenn nem forog, ha a bíróság nem illetékes, ha a kérelem a 3. §. kellékeinek meg nem felel, vagy ha a kérelem tartalmából az tűnik ki, hogy a követelés alaptalan, birói úton nem érvényesíthető, még le nem járt, vagy érvényesítése még nem teljesített viszontszolgáltatástól függ. A. kérelem visszautasításának van helye továbbá, ha a kérelem szerint a fizetési meghagyás nem azon a területen lenne kézbesítendő, a melyen a jelen törvény hatályban van, Visszautasitandó a kérelem abban az esetben is, ha a visszautasítás oka a követelésnek vagy ^járulékainak csak egy részére terjed ki. Egy kérelembe összefoglalt több követelés azonban az elintézésnél elkülönítve bírálandó el. A szóval előadott kérelmet visszautasító végzés nyomban kihirdetendő és Írásban csak kérelemre adandó ki. A visszautasító végzés ellen a kézbesítéstől vagy kihirdetéstől számított 8 nap alatt szóval előadandó vagy írásban egy példányban benyújtandó felfolyamodásnak van helye, a mely felfolyamodás felett a kir. törvényszék további felfolyamodás kizárásával határoz. Ha a kérelem teljesítése ellen akadály nem forog fenn: a bíróság »fizetési raeghagyás«-t bocsát ki, a mely magában foglalja: , , 1. a név, állás vagy foglalkozás és lakhely szerint megjelölendő adóshoz intézett azt a meghagyást, hogy a hasonló módon megjelölt hitelező követelését, — mely utóbbinak alapja is, megjelölendő — járulékaival, ideértve a számszerint megállapított költséget is (22. §.), a meghagyás kézbesítésétől számitandó 15 nap alatt,végrehajtás terhe mellett, elégítse ki; — továbbá 2. az adósnak figyelmeztetését, hogy a fizetési meghagyást, minden más jogorvoslat kizárásával, csakis ellentmondással támadhatja meg, melyet azonban indokolni nem tartozik; 3. azt a figyelmeztetést, hogy ha az adós az ellentmondást a fizetési meghagyás kézbesítésétől számitandó 15 nap alatt elő nem terjeszti, az ezen határidő után beadott ellentmondás a végrehajtás elrendelését és foganatosítását meg nem akadályozza. Ha a követelés nem pénzre irányul: a fizetési meghagyásban különösen megemlítendő, hogy az adós kötelezettségének ama pénzösszeg fizetése által is eleget tehet, melyet a hitelező a követelt dolog vagy értékpapír helyett elfogadni késznek nyilatkozott '-..'.•; • :. 6. §• '-;•:- • — :,.:; ! A hitelezőnek ugyanazon adós elleni több követelése iránt egy fizetési meghagyás bocsátható ki, de abban minden egyes követelés járulékaival tételenkínt külön soro-