Képviselőházi irományok, 1892. XI. kötet • 386-426. sz.

Irományszámok - 1892-408. Törvényjavaslat a sommás eljárásról

408. szám. 258 MÁSODIK CZÍM. Felebbvitel. ELSŐ FEJEZET. Felebbezés. 125. §. A kir. járásbiróságoktól felebbezett sommás perekben a felebbezési bíráskodást azon Kir. tőrvényszék gyakorolja, melynek kerületéhez a perben első biróságkép eljárt kir. járásbíróság tartozik. A budapesti és pestvidéki kir. törvényszékek kerületéhez tartozó kir. járásbíróságok felett, ha ezek mint kereskedelmi bíróságok jártak el, a felebbezési bíráskodást a budapesti kir. kereskedelmi és vátlótörvényszék gyakorolja. A felebbezési bíróság három tagú tanácsban határoz. Kereskedelmi ülnök a felebbezési tanácsban nem alkalmazható. 126. §. Felebbezésnek a kir. járásbíróság ítélete ellen van helye. Nincs helye felebbezésnek — azl. §. 2. és 3. pontjaiban említett perek kivételével — ha a per tárgyának értéke járulékok nélkül 50 frt értéket meg nem halad. Az értéket, a mennyiben az a tárgyalás során tisztába hozva nem lett, a felebbező fél valószínűvé tartozik tenni. A felebbezési bíróság az értéket a jelen törvény 3-ik §-ban s a 4-ik §. második, harmadik és ötödik bekezdésében foglalt rendelkezések figyelembevételével belátása szerint állapítja meg. Az 1. §. 5. d), f), g, h), i) és k) pontjában felsorolt perekben, a mennyiben a kereset tárgya nem pénzösszeg, a kereset tárgyának értékéül az egy évi bér vagy haszonbérösszege veendő. 127. §. Az ítélet kihirdetése vagy kézbesítése előtt a perorvoslatokról általában vagy a felebbezésről különösen történt lemondásnak nincs hatálya. Az ítélet kihirdetése vagy kézbesítése után történt lemondás az ítélet jogerőre emelkedésének megállapítása szempontjából csak akkor vehető figyelembe, ha ezt a bíróságnál szóval bejelentik, vagy közokiratba, vagy hitelesített magánokiratba foglalva vagy a perben igazolt ügyvéd által ellenjegyzett beadványban benyújtják. A szóbeli lemondás jegyzőkönyvbe iktatandó, A bíróság közli a lemondást az ellenféllel. 128. §. Az első érdemleges tárgyalás elmulasztása alapján hozott ítéletek (50. §.) ellen felebbezésnek csak az alapon van helye: 1. hogy a törvény értelmében mulasztás esete fenn nem forog; 2. hogy valamely hivatalból figyelembe veendő pergátló körülmény forog fenn, avagy az ítéletben vagy az ennek alapjául szolgáló eljárásban, valamely más lényeges eljárási szabály helytelenül mellőzve lett; vagy volt alkalmazva; 8. hogy valamely anyagi jogszabály épen nem, vagy nem helyesen volt alkalmazva.