Képviselőházi irományok, 1892. XI. kötet • 386-426. sz.

Irományszámok - 1892-389. A pénzügyi bizottság jelentése, „a fővárosi Dunán két állami híd épitéséről” szóló törvényjavaslatot illetőleg

G 389, szám. 389. szám. A pénzügyi bizottság jelentése, „a fővárosi Dunán két állami hid épitéséről" szóló törvényjavaslatot illetőleg. A pénzügyi bizottság Budapest fő- és székvárosban az eskiitéren és vámháztéren két állami Dunahidnak építését ugy kereskedelmi és forgalmi tekintetből, valamint a fő- és székváros egyenletes és belterjesebb fejlődése szempontjából is elodázhatatlannak tartja, s ennélfogva a mig egyfelől örömmel fogadja és helyesli ezen törvényjavaslat beterjesztését, addig másfelől osztatlan elismerését nyilvánítja a ministerelnök ur, mint pénzügyminister irányában különösen azért, hogy a fedezetnek oly kiválóan szerencsés módját találta ki és alkalmazta, hogy ezen nagy művek az ország adózó polgárainak minden ujabb megterheltetése nélkül lesznek létesíthetők. A hidak építési költsége 5 millió forinttal, — a hidakkal kapcsolatos munkálatok végrehajtása pedig 4,995.000 frttal, vagyis kerek számban szintén 5 millió forinttal irányóztatik elő. Az össz-szükséglet tehát 10 millió frtot tesz. Ezen összeg fedezetére szolgál a Wiener Bankverein-nal létesített megegyezés alapján: a nyeremény-kölcsön tartalékalapja circa 5,600.000 frttal, — a Wiener Bankverein-nél 1893. év végéig fel nem használt évi járulékokból alakult tőke circa 740.000 frttal, — az ugyanezen módon 1910. év végéig felgyűlendő összeg circa 1,470.000 frttal, — az a többlet, melylyel a mai állami hidak tiszta jövedelme (1885: XXL r.-czj az évi 650.000 forintot meghaladja, évi circa 35.000 frt, illetőleg 17 évre számítva circa 420.000 frttal, — végül a törvényjavaslat 2. §-ának c) bekezdése szerint a fő- és székváros közönsége által a fond perdü fizetendő 2 millió forint. Ezen 2 millió forint fizetésének elvállalásától maga a hidak építése nem feltételeztetik, de ettől van feltételezve a hidakkal kapcsolatos munkálatok végrehajtása, névszerint a hidakhoz vezető végleges feljárók építése, a feljárók létesítése végett szükséges kisajátítások eszközlése és a Dunától a hatvani-utcza torkolatáig tervezett új útvonal megnyitása. Minthogy az imént körülirt munkálatok nélkül azon ezélok, melyeknek az eskütéri hid szolgálni van hivatva, egyáltalán nem lennének elérve, nem lehet kétség az iránt, hogy a fő- és székváros közönsége ezen összeg fizetését annál is inkább magára vállalja; mert ezen két új hid felépülésének közvetlen és közvetett hatása kiszámíthatatlan nemcsak a belváros, Ferenczváros és a budai városrészek, hanem általában az egész fő- és székváros jövendő fejlődésére és felvirágzására, s azt biztosítja, a mit már az 1870 : X. t.-czikkel vett czélba a törvényhozás, hogy »a