Képviselőházi irományok, 1892. XI. kötet • 386-426. sz.
Irományszámok - 1892-388. A pénzügyi bizottság jelentése, „az igazságügyi palotáról és költségeinek fedezéséről” szóló törvényjavaslat tárgyában
4 388. szám, fedeztetnék éa 1897. évi január hó 1-től kezdve utólagos félévi egyenlő összletekben 50 év alatt évi 110.136 (száztízezer százharminczhat) forint o. é. összeget meg nem haladó tőke- és kamattörlesztési részletekben fizettetnék vissza; addig pedig, mig a kölcsön teljes összegében igénybe vétetik, illetőleg a rendszeres törlesztés első határnapja bekövetkeztéig a részletekben felveendő kölcsön fizetendő időszaki kamatai legfeljebb 4°/o-kal lennének számitandók, tehát az épület előirányzott költségei a megjelölt időközi kamatok terhével növekednek. Miután köztudomásúlag a királyi Guria és a budapesti királyi tábla által ez idő szerint használt hivatalos helyiségek a czélnak egyáltalában meg nem felelnek, sőt a legszerényebb igényeket sem elégíthetik ki, a hatvani-utczának tervbe vett meghosszabbítása folytán a Guria jelenlegi épülete pedig minden valószínűség szerint lebontás alá kerül, nemcsak czél- és időszerű, de elkerülhetetlenül szükséges is a felsőbb bíróságok alkalmas helyiségeiről gondoskodni; minthogy pedig igen óhajtandó, hogy a birói hatalom iránti elismerés és hódolat külsőleg is kifejezést nyerjen, ez okból a pénzügyi bizottság helyesli, miszerint az igazságügyi palota építésénél ne csak az elkerülhetlenül szükségesre szorítkozzunk, hanem az épület emlékszertí jellege által az igazságszolgáltatás magasztos hivatása is jeleztessék. Tekintve továbbá, hogy az építési költség-előirányzat a külföldön épült igazságügyi pilóták előállítási költségeihez arányositva, magasaknak nem mondhatók, az igazságügyminister nyilatkozata szerint a pályázat utján kiadandó építkezésnél pedig még némi megtakarítások is eszközölhetők és a felveendő kölcsön kamatlába, valamint törlesztési tervezete is a méltányosság határai között mozog; tekintve végül, hogy habár a kölcsön törlesztési részletei az igazságügyi tárcza költségvetését és az államháztartást újabb teherrel fogják illetni, de ennek egyenértéke fejében az állam tulajdona gyanánt nyer egy emlékszerű nagy épületet, ez újabb kiadás tehát hasznos, productiv beruházás jellegével bír, mindezek alapján a pénzügyi bizottság a 303. számú törvényjavaslatnak általánosságban és részleteiben való elfogadását is javaslatba hozza azzal, hogy a törvényjavaslat szövegében a pénzösszegek necsak forintokban, hanem korona-értékben is fejeztessenek ki. Budapesten, a képviselőház pénzügyi bizottságának 1893. évi május hó 9-én tartott üléséből. Széli Kálmán s. k., Laíhóczy Imre s. k., a pénzügyi iizottság elnöke. a pénzügyi bizottság előadója.
