Képviselőházi irományok, 1892. X. kötet • 349-285. sz.
Irományszámok - 1892-357. Törvényjavaslat, a balaton-szent-györgy-somogy-szobbi helyi érdekű vasút engedélyezéséről - 1892-358. Törvényjavaslat, az aradi és csanádi egyesült vasutak részvénytársaság hálózatához tartozó vasutvonalak engedélyokmányainak és engedélyokiratainak egyesitéséről
§8 358i 8Eam t Ügy a szállományi, mint a megváltási jog érvényesítése esetében átveszi a magyar állam saját tulajdonába, birtokába és haszonélvezetébe a vasutvonalak területét és földjét, a föld- és mű munkálatokat, a fel- és alépítményeket minden hozzátartozókkal, u. m. forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó-helyekkel, a vasút igazgatásához és üzletéhez tartozó épületekkel, az aradi műhely és a gurahonczi telitő-telepekkeh továbbá minden felszerelvényekkel, ingó- és ingatlanokkal egyetemben; ellenben a vasut-részvénytársaság vagy jogutódjai megtartják az általuk folytatott üzlet alatt jövedelmi fölöslegeikből alkotott netáni tartalékalapot és a künnlevő cselekvő követeléseket, ipar- és bányavállalatokat s az ezekhez vezető iparvágányokat, valamint azon építkezéseket, a melyek megszerzésére vagy előállítására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztattak fel, hogy azok a vaspályának semmi tartozékát képezni nem fogják. 18. §. A jelen engedélyokirat tárgyát képező vasutvonalakra az 1880. évi XXXL, illetve az 1888. évi IV-ik t.-cz. által a nyilvános számadásra kötelezett társulatok és vállalatok adójának, illetőleg a kereset- és jövedelemadónak, valamint a törzs- és elsőbbségi részvények és kötvények szelvényei után járó adónak és a szelvénybélyegnők fizetése alól biztositott teljes mentesség 1880. évi július hó 1-től számítandó 30 év tartamára megadatik; megszűnik azonban ezen mentesség, mihelyt 1900. évi január hó 1-től kezdve a vasútvonalak tiszta jövedelmei az emiitett adóösszegeknek az üzleti számlába való felvétele után a vasutvonalakba azon időpontig tényleg befektetett építési és üzletberendezési tőke 6°/o kamatját meghaladják. Az arad-szőreghi, mezőhegyes-kétegyházai, kétegyháza-kisjenői és szentanna-kisjenői vonalak után az 1. §-ban idézett engedélyokmányok által biztositott szállítási adómentesség jelen engedélyokirat hatálybalépte napjával megszűnik. 19. §. A kereskedelemügyi m. kir. minister az állami érdekek megóvása tekintetéből jogosítva van magának úgy a pálya építése, valamint az üzlet megfelelő felszerelése és folytonos jókarban tartása felől minden részben meggyőződést szerezni és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak. Különösen fentartatik a nevezett minister részére azon jog, hogy a forgalom növekedéséhez képest engedélyes részvénytársaságot a forgalmi eszközöknek időnkénti megfelelő szaporítására kötelezhesse. A kereskedelemügyi m. kir. ministemek joga van továbbá a részéről kiküldött közeg által az ügyvitelt és pályaigazgatást megvizsgálni és ellenőrizni. A kereskedelemügyi m. kir. minister által kiküldött biztosnak jogában áll, az igazgatóság és az ennek kebeléből netán kirendelt külön bizottságok ülésében, valamint a közgyűlésekben résztvenni, nemkülönben törvénytelen, a köz- vagy az állami érdekekre -netán hátrányos, az engedélyokirattal ellenkező intézkedéseket felfüggeszteni s erről a nevezett ministernek további eljárás végett jelentést tenni. 20. §. A kereskedelemügyi m. kir. ministert megilleti a jog, hogy a vasut-részvénytársaságot a jelen engedélyokirat és az annak kiegészítő részét képező okmányokban megállapított kötelezettségeinek, úgyszintén a kormány által a vasut-részvénytársaságot kötelező törvények, szabályok, utasítások stb. alapján kiadott rendeleteknek teljesítésére 100 frltól 10.000 írtig terjedhető bírság kivetése által szoríthassa.
