Képviselőházi irományok, 1892. X. kötet • 349-285. sz.

Irományszámok - 1892-385. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése, az országgyüléshez, a zsitvavölgyi helyi érdekű gőzmozdonyú vasút engedélyezéséről

385. szám. 435 Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, a töltés felőli lejtők ellenben ugyanoly rézsűvel készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagárkok továbbá oly módon létesítendők, hogy azokból a víz lehetőleg lefolyást találjon, a nélkül azonban, hogy káros vízfolyások keletkezhessenek. A töltés lába és a nyitandó anyagárok közt legalább Os méter széles padka hagyandó, és ugyanily szélesnek kell lenni a kisajátítási védszalagnak is. Csuszamlásra hajlandó töltések és bevágások megfelelően biztositandók. Árterületeken átvonuló töltéseknél a pályaszin 0 so méterrel a legmagasabb árviz felett lesz tartandó és ily helyeken a töltések lejtői a szükséghez képest biztositandók. Átereszek és kisebb hidak ugy állitandók elő, hogy a hordszerkezet alsó éle és a legnagyobb árviz színe között 0'5— l-o méter nyilt magasság maradjon, nagyobb hidaknál az árviz és szerkezet közötti magasság 1*5 méternél kisebb nem lehet. Mindazon helyeken, hol folyók vagy patakok a pályát megközelítik, a partok leválás és kimosás ellen kellően biztositandók. Vízfolyások, patakok és folyók az áthidalás előtt vagy után megfelelően szabályózandók és a szükséghez mért partvéd művekkel ellátandók. Utszabályozások, útáthelyezések és útátjárók felépítménye az eredeti út felépítményének megfelelően, vagy kőalapból és kavicsból, vagy csak kavicsból állítandó elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sinszáltól számítandó 8—8 méter hosszaságban 15 centiméter, azontúl pedig 10 centiméter magasságban kavicsolandók. A párhuzamos ulak és útátjárók alatt a szükséghez képest megfelelő nyílású hidak vagy átereszek építendők, melyek ha azok fölött nincs feltöltés, egészen fából is" lehetnek. Az állomási hozzájáró utak, valamint az állomási fönsikon kocsiközlekedésre szolgáló területek 15 centiméter vastag kőalappal és 15 centiméter vastag kavicsolással létesítendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 m

2 és minden egyes őrháznál legalább 1.000 m

2-nyi földterület kisajátítandó. A felépítmény beágyazásához egy harmadrészben kavics és kétharmadrészben homok használandó s a beágyazásnak a sinek talpa alatt 0'25 méter vastagsággal és a sintalpak magasságában U'so méter szélességgel kell bírnia. A nagysurányi állomáson létesítendő összes vágányzatokhoz csakis kAvics használható. Az állomási terek azon részei, melyek kocsiközlekedésre nem szolgálnak, 10 centiméter, az őrházi fensikok pedig 5 centiméter vastag kavicsréteggel boritandók. Tartalékul kötelesek engedélyesek pályakilométerenként 40 köbméter beágyazási kavicsanyagot az építési alapból beszerezni s a vonal mentén alkalmas helyeken lerakva, az üzletnek rendelkezésére bocsátani. A pálya testébe építendő azon átereszek, melyek fölött feltöltés alkalmaztatok, kőből vagy téglából, esetleg betonból vagy vasból létesítendők; mig a nyilt műtárgyak bezárólag 10"o m. egyenkénti össznyilásig kő- vagy tégla-ellenfalakkal és szárnyakkal, valamint bezárólag 2-o m. nyílásig tölgyfa-hordszerkezetekkel, azontúl pedig vashordszerkezetekkel építendők. Tíz méternél nagyobb nyilassal biró hidak egészen fából állíthatók elő. Hídfők, hidjármok, jégtörők, hidlások és hidpadlózatokhoz csak tölgy-vagy vörösfenyőfa alkalmazható. III. Felépítmény. A pálya 1*435 méter nyomtávval építendő. A sinek, melyek aczélból gyártandók, folyóméterenként 23 6 kg.-nál könnyebbek nem lehetnek és függő sinkötés alkalmazása mellett oly sűrűn rakott talpfákon helyezendők el, 55*