Képviselőházi irományok, 1892. X. kötet • 349-285. sz.

Irományszámok - 1892-380. Törvényjavaslat, a fővárosi Dunán két állami híd épitéséről

356 380. szám. fog előidézni; mert mig a várba irányuló, esetenként nagyobb kocsi-forgalom eddigelé a föherczeg Albrecht-úton találta lebonyolítását, addig az jövőre a kényelmesebb új utat fogja választani, mely az eskü-térről sokszor könnyebben és gyorsabban lesz az Atiíla-köruton és a legközelebb leásandó szarvas-téren át elérhető, mint a lánczhidról. A rendes napiforgalom mellett különös fontosságot kölcsönöznek az eskü-téri hidnak azok a rendkívüli alkalmak, a mikor például ünnepélyek esetében, nagy sokaság özönlik át a budai oldalra. Tlyen tömeges forgalom lebonyolítására a lánczhid már rég nem elég; túlterheltségén az eskü-téri hid építésével már azért is kívánatos könnyíteni, minthogy a lánczhid egyszersmind nagybecsű műremek, melyet a romlástól a lehetőségig óvni kell. Ugyanezen okból a lánczhid különös gondozást kivan s nagyobb javítási munkáknál esetleg szüksége állhat be annak, hogy a forgalomtól teljesen elzárássák. Természetes, hogy ez a közlekedés túlságos nagy hátránya nélkül csak úgy eshetik meg, ha pótlásául az eskü-téri hid rendelkezésre fog állani. Az eskü-téri hid, bármilyen megfelelő legyen különben az elhelyezése, a teherforgalom közvetítését egyátalán nem ölelheti fel, mert a hid itt természetesen csak a belvároson keresztül lesz megközelíthető; a belváros utczái pedig annyira keskenyek és annyira nélkülözik a czélszerű összefüggést, hogy a teherforgalmat azokba nem bevezetni, hanem onnan inkább elterelni mutatkozik szükségesnek. A vámház-téri hidat részben ez a körülmény teszi már most nélkülözhetetlenné. Egyébiránt már a város általános beosztása ugy hozza magával, hogy a váczi-körút, Károly-, múzeum- és vámház-körút a jobbparton levő Margit-, Krisztina- és Atilla-kőrúttal, valamint északon a Margithid által már összeköttetett: úgy e körutak délen is összeköttessenek a vámházi híd által. Csak ha ez létesül, fogják az említett körutak mint kiválóan teherforgalmi utak rendeltetésüket betölthetni. A másik nagyfontosságú érdek, mely a vámházi hidhoz fűződik, az, hogy nélküle a Duna két partján elterülő város czélszerű közúti vaspályái hálózathoz nem juthat, az lévén a követelmény, hogy a két part között a Margithidon már meglevő közúti vaspályái összeköttetés a jobbparti városrész körufai s a vámházi hidon teljes körré egészíttessek ki. A már felhozottakon kívül különösen arra lesz továbbá ez a hid hivatva, hogy miután a gyári iparvállalatok letelepülésére a Duna jobb- és balpartján a város déli része van kijelölve: ezek között megteremtse azt az összekötő kapcsot, mely nélkül ezen iparvállalatok főleg a jobboldalon nem boldogulhatnának, sőt nem is keletkezhetnének, noha erre a czélra az úgynevezett Lágymányos különben kiválóan alkalmas. A gyári városrészek ezen összeköttetése oly maradandó érdekét képezi a gyári iparvállalatoknak, hogy akkor sem szűnik meg szükséges lenni, ha később a fejlődés során lejebb esetleg egy másik hid is fog létesülni. Végre nyomatékos szempont volt mind a két hid tervezésénél a fő- és székváros egyenletes fejlődése, a mely tekintetben a két hid mindenesetre a legtöbb reményre jogosít. Az előadottak után, ugy vélem, áttérhetek a végrehajtandóknak jelzett munkálatok költségeinek ismertetésére. Ezek a költségek szoros értelemben vett hídépítésiekre és városrendezésiekre oszlanak. A szoros értelemben vett hídépítési költségeket mindkét hidra nézve 5,000.000 frttal veszem számításba. A hídépítéssel összekötött egyéb költségek előirányzásánál bizonyos meghatározott terv volt alapul veendő. A vámház-körúti hid létesítésével kapcsolatos rendezés költségei, a hol különböző tervekkel nem állunk szemben, 785.000 frttal vannak előirányozva.