Képviselőházi irományok, 1892. X. kötet • 349-285. sz.
Irományszámok - 1892-379. Törvényjavaslat, a Rábán és mellékfolyóin az 1885. évi XV. törvényczikkel elrendelt szabályozás hátralevő részének befejezéséről
346 379. szám. Hogy ennek daczára miért lett a Hanyság-csatorna költsége később elejtve, és á Rábcza szabályozása alá foglalva, ez csak a körülményekből következtethető, de határozottan meg nem állapitható. Az idézett t.-cz. meghozatalát megelőzőleg ugyanis a tárgyalások 1881. évtől 1885-ig húzódtak, és ezen idő alatt három rendbeli törvényjavaslat lett kidolgozva, mig a végleges megállapodás megtörtént. Miután e közben más oly munka szüksége is felmerült, mely eredetileg tervezve nem volt, m. pld. a kis Duna menti töltések kiépítése a már előzetes tárgyalások alapján megállapított 6,600.000 frtnyi összköltség emelése azonban alkalmasnak nem látszott, az eredeti költségelőirányzat azon reményben talán, hogy a Hanyságcsatorna költségei az elérendő megtakarításokból fedezhetők lesznek, meg lett változtatva De azon kívül, hogy a költségek fedezetéről tulajdonképen gondoskodás nem történt, annak munkába vétele azért is halasztást szenvedett, mert a csatornaméretek végleges megállapítása iránt, tekintettel a Fertőnek tervezett lecsapolására, még a múlt évben is tárgyalások voltak folyamatban. Eredetileg ugyanis a Hanyság-csatorna oly méretekkel terveztetett, hogy azon a Fertő vizei is levezethetők legyenek és a társulat erre való tekintettel a Fertő-vidék érdekeltségét is keretébe vonta. Minthogy azonban később elhatároztatott, hogy egyelőre az árviz elleni munkálatok hajtandók végre, a további munkálatok pedig ezek után veendők foganatba, a Hanyság-csatornának kiásatása is egyelőre korlátoltabb méretekben hat méter fenékszélességgel elegendőnek találtatott és az 1885.évi XV. t.-czikk is a Hanyság-csatorna kiásatását Pomogytól a Rábczáig, a Rábaszabályozó társulat jóváhagyott tervei szerint rendelte el. Időközben mindinkább előtérbe lépett a Fertő részleges lecsapolásának kérdése is, mivel eltekintve annak közgazdasági előnyétől és hasznától, magára a társulatra nézve is igen fontos jelentőséggel bir, hogy a Fertő érdekeltsége is mentesítve legyen. Nem kevésbbé fontos érdekkel bir a Rábaszabályozó társulatra a belvizeknek az érdekeltek által is sürgetett rendezése, valamint a Répcze, Kőris, Peretzteg és Felsö-Marczal szabályozása is, mivel az egész szabályozási rendszer többé-kevésbbé összefüggő egészet képezvén, -annak teljes sikere csak az egész mű befejezése esetén remélhető, ezen kivül pedig a teherviselés szempontjából is kiváló fontossággal bir, mert önként érthetöleg azon érdekeltek, kiknek területei a szabályozás hasznában csak részben fognak részesülni, a költségekhez is csak részben fognak járulni. Ezen körülmények mérlegelése alatt, és miután az 1885. évi XV. t.-czikkel elrendelt munkálatok befejezése és az e czélból szükséges költségek iránt különben is gondoskodni kellett, a főbb érdekelteket múlt évi április 2-án értekezletre hivtam össze. Ezen értekezleten az időközben elkészült tervek alapján a végrehajtandó munkálatok az érdekeltekkel közöltetvén, azok egyhangúlag akként nyilatkoztak, hogy úgy a Fertő részleges lecsapolását, mint a belvizek és egyéb folyók és patakok rendezését, illetve szabályozását kívánatosnak tartják, és ugy az ezen munkálatokra, mint az 1885. évi XV. t.-czikkel elrendelt szabályozás befejezése és kiegészítése czéljából szükséges, összesen 5,000.000 forintra előirányzott költségek fedezéséről gondoskodni hajlandók. Ennek daczára és ámbár a munkálatok további folyama alatt az állam részéről tetemesebb segélyezés helyeztetett kilátásba, a múlt évi november 7-én összehívott társulati közgyűlés többsége mégis a szabályozás folytatása ellen foglalt állást és nemcsak az erre előirányzott költséget meg nem szavazta, hanem az 1885. évi XV. t.-czikkel elrendelt munkálatok befejezéséhez szükséges költséget is egészen az államkincstár terhére kérte átvállaltatni.
