Képviselőházi irományok, 1892. IX. kötet • 298-348. sz.

Irományszámok - 1892-308. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése, az 1891. évi állami zárszámadás és a Vaskapu-szabályozás költségeiről szóló számadás megvizsgálása tárgyában

308. száím 79 Az áílamjavak eladásánál 752.376 frt előirányzat nélküli kiadás merült fel, mely onnét ered, hogy a telepes váltságárak rendezése folytán czélszerűbbnck találtatott, hogy azok a pesti hazai első takarékpénztártól, hol leszámítolva voltak, ismét kincstári elszámolás alá vétessenek. E váltságárak egyébiránt a kincstári számlákon bevételre újból előirattak s ez által a kiadás ellensúlyozva lett. A kassa-oderbergi vasúttársaság 1876. és 1888 évekbeli kölcsön-kötvényeinek convertálása folytán 2,434.574 frt előirányzat nélküli kiadás vált szükségessé. E kiadás azonban a convertálási műveletnek csakis számadásszerű keresztülve7etését képezi és hasonló összegű bevétellel ellensúlyozva lévén, bővebb igazolást nem igényel. A budapesti VII. ker. állami gymnasium épületének létesítésére felvett 227.000 frt kölcsönből 1891. évben 83.225 frt 31 krral több ruháztatott be. E túlkiadásnak oka abban rejlik, hogy az épület 1891. évben már tető alá került s igy a teljesített több munkának megfelelőleg több érdembért is kellett utalványozni. Ennek következtében azonban az 1892. évet terhelő részlet ugyanannyival kevesbedik is. A közösügyi kiadásokból a magyar korona országait terhelő 904.839 frt 97 kr. túlkiadás, illetve előirányzat nélküli kiadás az 1889. évi közösügyi zárszámadáson alapuló végleges leszámolásból keletkezett, melynek kifizetésére és elszámolására a kormány az 1892. évi XXXIII. törvényben felhatalmazást nyert, különben is ez összeg a pénztári készletekből fedeztetvén, arra külön hitel igénybe vétele szükséges nem volt. Az egyes bevételi ágaknál az 1891. évben szintén fordultak elő visszamaradások, ezek azonban az előző évekbeliekhez képest tetemesen apadván, legkevésbbé sem szolgáltatnak aggodalomra okot, sőt nagyobbára oly természetűek, hogy a helyzetből önként következtek és azok okait a kormány mulasztásárji visszavezetni nem lehet. A visszamaradások, illetve kevesebb bevételek főbb összegeikben a következők: a földadó földtehermentesitési járuléka 147.865 írttal, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek állami adója 401.807 » a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adójának földtehermentesitési járuléka 146.878 » a hadmentességi díj 104.428 » a boradó ......"... 299.632 » az arany-agió nyeremény 868.559 » a fémbányászat és opálbánya 570.550 » a fémkohászat 343.353 » a selyemtenyésztés . 272.566 » A földadó földtehermentesitési járuléka azért eredményezett 147.865 frt 39 krral kevesebb jövedelmet, mert ezen járulék az előirányzat szerkesztésénél a polgárosított határőrvidék területére szintén kivettetett, holott e vidéken úrbériség soha fenn nem állván, azt földtehermentesitési járulék nem is terheli. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adójában azért állott elő 548.685 frt 45 kr. apadás, mert az osztrák-magyar államvasut-társaság magyar vonalai államosittatíak s igy azok adózása megszűnt. A hadmentességi díj czímén a 104.428 frt 6972 kr. visszaesést az idézte elő, hogy a véderőről szóló 1889. évi VI. t.-cz. értelmében a póttartalékosok hadmentességi díjjal többé meg nem rovatnak.