Képviselőházi irományok, 1892. IX. kötet • 298-348. sz.

Irományszámok - 1892-300. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a fizetési meghagyásokról” szóló törvényjavaslat felett folytatott tárgyalásáról

300. szám. 55 11- §. Ha az adós a fizetési meghagyást kellő időben ellentmondással támadta meg: a fizetési meghagyást kibocsátó biróság bármelyik fél kérelmére, a fizetési meghagyás kézbesítése által meginditottnak tekintendő pernek sommás eljárás szerinti tárgyalására határnapot tüz és arra a feleket megidézi. A hitelező az idézés iránti esetleges kérelmet a fizetési meghagyás iránti kérelemben előlegesen is előadhatja, — az adós pedig az ellentmondással együtt az idézési kérelmet is előterjesztheti. E szabályok állanak azokra az ügyekre is, a melyek különben per esetére a községi biróság hatáskörébe tartoznának. Ezekben az ügyekben a sommás eljárás szabályai, az 1893. évi. . . t.-cz. 221. §-ának 3. és 4. pontjaiban foglalt eltérésekkel alkalmazandók. Addig, mig az ilyen követelésre nézve kieszközölt fizetési meghagyás hatálya meg nem szűnik, a követelés a községi biróság előtt nem érvényesíthető. \ 18. §. Ha a hitelező az ellentmondásról való értesüléstől számított hat hónap alatt ellenfelének megidézését nem kéri és ilyen kérelmet az adós sem terjesztett elő: a fizetési meghagyás hatályát veszti, és pedig ha több adóstárs van, mindnyájuk ellenében. Ha az adós a kézbesítéstől számított 15 nap után élt ellentmondással és a hitelező kielégítési végrehajtást foganatosíttat: a fentebbi következmény a hat havi határidő előtt is beáll akkor, ha a hitelező a végrehajtást rendelő végzésnek az adós részére való kézbesítésétől számított két hónap alatt idézést nem kér; — feltéve hogy ugyanezen határidő alatt az adós sem terjesztett elő idézési kérelmet. Ha az adós csak a végrehajtást rendelő végzésnek részére történt kézbesítése után terjesztette elő ellentmondását: a két hónapi határidő attól a naptól számítandó, a melyen a hitelező az ellentmondásról értesült. Ha a fizetési meghagyás hatálya a fentebbiek szerint megszűnik: a végrehajtás is hatályát veszti s a biróság az ennek következtében szükséges intézkedéseket — ideértve a végrehajtási zálogjog törlése iránti megkeresést is — hivatalból teszi meg. 19. §. Ha a fizetési meghagyás hatálya megszűnik (11., 18. §-ok), a kereset megindításával egybekötött magánjogi hatály fenmarad arra az esetre, ha a hitelező a fizetési meghagyás hatályának megszűntétől számított harmincz nap alatt a követelés iránt keresetet ad be. A fizetési meghagyás iránt előterjesztett kérelem visszautasítása esetében (4. §.) az érintett magánjogi hatály fenmarad akkor, ha a hitelező a visszautasító végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 nap alatt a követelés iránt keresetet ad be, vagy fizetési meghagyás kibocsátása iránt ujabb, törvényszerű kérelmet terjeszt elő. 20. §. A fizetési meghagyási eljárás során a felek képviseletére a sommás eljárásban érvényes szabályok a következő eltérésekkel alkalmazandók : a) az ügyvéd a fizetési meghagyás iránti kérelem előterjesztésénél és az ellentmondásnál meghatalmazását igazolni nem köteles; b) idézési kérelemmel egybe nem kapcsolt ellentmondásra feljogosítottnak tekintendő minden önjogú személy, aki a fizetési meghagyást felmutatja vagy az Írásban benyújtott ellentmondáshoz csatolja. A b) pont esetében a hitelező kérelmére kiadott idéző végzés magának az adósnak kézbesítendő. .