Képviselőházi irományok, 1892. IX. kötet • 298-348. sz.

Irományszámok - 1892-300. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a fizetési meghagyásokról” szóló törvényjavaslat felett folytatott tárgyalásáról

300. Mám. 51 Az Írásban előterjesztett kérelemben megjelölendő a bíróság i*. Fia a követelés nem pénzre irányul, a hitelezőnek meg kell szabnia a pénzösszeget, melyet a teljesítés helyett elfogadni kész. A kérelem ugyanazon adós ellen több követelés tekintetében és több adós ellen ugyanazon követelés tekintetében együtt terjeszthető elő. Az utóbbi esetben előadandó, hogy a tartozás az adóstársakat minő arányban, illetőleg minő ősszegben terheli. Ha az adóstársak egyetemleges kötelezettek, ezt külön ki kell fejezni. A kereset beadásához kötött magánjogi hatály a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésével áll be. 4. §. A bíróság a kérelmet az ellenfél meghallgatása nélkül intézi el. A kérelem visszautasüandó: ha a fizetési meghagyás kibocsátásának az 1. §-ban előadott esete fenn nem forog, ha a biróság nem illetékes, ha a kérelem a 3. §. kellékeinek meg nem felel, vagy ha a kérelem tattalmából az tűnik ki, hogy a követelés alaptalan, birói úton nem érvényesíthető, még le nem járt, vagy érvényesítése még nem teljesített viszontszolgál­tatástól függ. A kérelem visszautasításának van helye továbbá, ha a kérelem szerint a- fizetési meghagyás nem azon a területen lenne kézbesítendő, a melyen a jelen törvény hatály­ban van. Visszautasítandó a kérelem abban az esetben is, ha a visszautasítás oka a követelésnek vagy járulékainak csak egy részére terjed ki. Egy kérelembe összefoglalt több köve­telés azonban az elintézésnél elkülönítve bírálandó el. A szóval előadott kérelmet visszautasító végzés nyomban kihirdetendő és írásban csak kérelemre adandó ki. A visszautasító végzés ellen, a kézbesítéstől vagy kihirdetéstől számított 8 nap alatt szóval előadandó vagy írásban egy példányban benyújtandó felfolyamodásnak van helye f a mely felfolyamodás felett a kir. törvényszék további felfolyamodás kizárásával határoz. Ha a kérelem teljesítése ellen akadály nem forog fenn: a biróság »fizetési meghagyás«-t bocsát ki, a mely magában foglalja: 1. a név, állás vagy foglalkozás és lakhely szerint megjelölendő adóshoz intézett azt a meghagyást, hogy a hasonló módon megjelölt hitelező követelését, — mely utóbbinak alapja is megjelölendő — járulékaival, ideértve a számszerűit megállapított költséget is (22. §), a meg­hagyás kézbesítésétől számítandó 15 nap alatt, végrehajtás terhe mellett, elégítse ki; — továbbá 2. az adósnak figyelmeztetését, hogy a fizetési meghagyást, minden más jogorvoslat kizárásával, csakis ellentmondással támadhatja meg, melyet azonban indokolni nem tartozik; 3. azt a figyelmeztetést, hogy ha az adós az ellentmondást a fizetési meghagyás kézbe­sítésétől szániilandó 15 nap alatt elő nem terjeszti, az ezen határidő után beadott ellentmondás a végrehajtás elrendelését és foganatosítását meg nem akadályozza. Ha a követelés nem pénzre irányul: a fizetési meghagyásban különösen megemlítendő, hogy az adós kötelezettségének ama pénzösszeg fizetése által is eleget tehet, melyet a hite­lező a követelt dolog vagy értékpapír helyett elfogadni késznek nyilatkozott. 6. §. A hitelezőnek ugyanazon adós elleni több követelése iránt, egy fizetési meg­hagyás bocsátható ki, de abban minden egyes követelés járulékaival tételenkint külön soro­7*

Next

/
Oldalképek
Tartalom