Képviselőházi irományok, 1892. IX. kötet • 298-348. sz.

Irományszámok - 1892-300. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a fizetési meghagyásokról” szóló törvényjavaslat felett folytatott tárgyalásáról

46 300. szám. 300. szám. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a fizetési meghagyásokról" szóló törvényjavaslat felett folytatott tárgyalásáról. Az igazságügyi bizottság a fizetési meghagyásokról szóló törvényjavaslatot tárgyalás alá vette és elfogadásra ajánlja. A javaslat alapeszméje: a peres eljárás alakszerűségének mellőzésével, az eljárás lehető egyszerűsítése, gyors és olcsóvá tétele ott, a hol ezt az anyagi igazság veszélyeztetése nélkül tenni lehet. A bírónak a polgári peres eljárásban hivatása: ítélni a vitássá vált jog felett és kényszereszközöket alkalmazni a késedelmes adós ellen. A hol azonban a jog nem vitás, ott gondoskodnia kell a törvényhozásnak arról, hogy megkíméltessenek a felek — adós és hitelező — a vitás esetekre rendelt peres eljárás alakszerűségétől. És e gondoskodás legczélszerübben történhetik oly eljárás megállapításával, mely a birónak csak azt tűzi ki feladatául, hogy bizonyossálgot szerezzen magának a beismerésről és ha ezt megszerezte, a beismerés feltétele mellett eőzetesen kibocsátott fizetési meghagyás alapján közvetlenül alkalmazásba vehesse a, fizetési kényszereszközt, a végrehajtást. A hitelező igy, a mikor majdnem bizonyosra veszi hogy az adós kifogással élni nem akar, per indítása helyett fizetési meghagyást kér és megkíméli a tárgyalási határidő nyilvántartását és a tárgyaláson való megjelenést; az adós pedig, ha a tartozást csakugyan beismeri és ennélfogva ellenmondással nem él, megkíméli a feleslegessé vált eljárás költségeit. A javaslat czélszerúsége tehát nyilvánvaló és pedig annyival inkább, mert részletes intézkedéseiben az adós tudatlansága folytán netalán előállható visszaélések ellen is annyi védelmi alkalmat és módot nyújt, hogy e tekintetben számbavehető veszélyről szólani épen nem lehet. A peres eljárásban is makacssági ítélet hozatik azon vélelem alapján, hogy az adós, a ki a kereset kézbesítése fotytán sem jelent meg a bíró előtt, a czélból, hogy a kereset ellen kifogást tegyen, a tartozást beismeri. Annál inkább kell azonban feltenni és lehet vélelmezni a beismerést akkor, ha az adós a fizetési meghagyás kézbesítése, esetleg tartalmának megmagyarázása, sőt még a végrehajtást rendelő végzés kézbesítése és az esetleg ezzel együtt az