Képviselőházi irományok, 1892. IX. kötet • 298-348. sz.
Irományszámok - 1892-347. A képviselőház elnökének jelentése, a képviselőház alkalmazottai részére tervezett fegyelmi szabályzatról
347. szám. 351 a következményekre való figyelmeztetés mellett, szóbeli megintést alkalmazni, a nélkül, hogy errö'1 a képviselőház elnökének jelentést tennének. Ha azonban a megintésnek eredménye nem volt, kivált pedig makacs ismétlés esetében, köteles az illető hivatalvezető azonnal jelentést tenni, illetőleg a fegyelmi eljárást inditványba hozni. Ha pedig ezen jelentésnek netáni elmulasztása folytán az ügymenetben hátramaradás támadna, a mulasztó hivatalvezetők maguk fognak fegyelmi eljárás alá vétetni. 3. §. A fegyelmi eljárást vizsgálat előzi meg, a melynek elrendelése kérdésében akár hivatalból, akár feljelentés, akár az illetőnek saját kívánságára: a) azon hivatalnokokra nézve, kik mint a fogalmi szakban működő hivatalnokok veendők tekintetbe, a fegyelmi tanács határoz; b) a ház többi hivatalnokaira nézve pedig az elnöki tanács; c) elrendelheti még a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot kivétel nélkül a ház minden kinevezett hivatalnoka ellen a ház elnöke. A fegyelmi vizsgálat elrendelése ellen az érdekeltek részéről felebbezésnek nincs helye. 4. §. A fegyelmi tanács. A fegyelmi tanács a házszabályok 214. §-ában meghatározott módon és tagokból alakul. A fegyelmi tanács jegyzője rendszerint az elnöki tanácsos, kinek azonban szavazati joga nincsen. 5. §. A fegyelmi vizsgálatot elrendelő határozatban egyúttal kijelölendő a fogalmi szakban működő hivatalnokok sorából azon hivatalnok, ki ezen vizsgálatot a melléje osztott jegyzőkönyvvezetővel együtt foganatosítja. A vizsgálat foganatosítására kirendelt hivatalnok mindazokat kihallgathatja, a kiknek kihallgatását a vizsgálat tárgyát képező tényállás felderítésére szükségesnek tartja. Tanúkihallgatásokra vonatkozólag a házszabályok 86., 87. és 88. §-aiban foglalt rendelkezések szolgálnak zsinórmértékül. A vizsgálat folyamán kihallgatott tanuk megesketése rendszerint mellőzendő, de a mennyiben a vizsgálatot teljesítő közeg, a kihallgatott tanuk megesketését az ügy elbírálására döntő befolyással biró körülményeknek megállapítása czéljából szükségesnek találja, úgyszintén az esetben is, ha valamely a képviselőház szolgálatán kivül álló tanú megjelenni, vagy vallomást tenni vonakodik s ellenében a kényszerítő rendszabályok alkalmazása válik szükségessé, a budapesti kir. törvényszék ez iránti megkeresése végett a ház elnökének teendő előterjesztés. A képviselőház szolgálatában állók pedig vallomásaikat mindenkor hivatalos esküikre hivatkozással teszik, mely körülményre a kihallgatás előtt különösen figyelmeztetendők. 6. §. A hivataltól és fizetéstől való felfüggesztés. A vizsgálat elrendelésével egyidejűleg, vagy annak folyama alatt is, ha azt a felmerült körülmények igazolják, a hivatalnok vagy csak hivatalától, vagy hivatalától és fizetésétől is felfüggeszthető. A hivataltól és fizetéstől felfüggesztett hivatalnok a felfüggesztés tartamára, lakpénzilletményén kivül ellátásban részesittetik, melynek összege az illető fizetésének y3-nál kisebb, és 2 /3-nál nagyobb nem lehet. Azon esetben, ha a hivatalától és fizetésétől felfüggesztett hivatalnok a vád alól teljesen felmentetett és hivatalába visszahelyeztetett, fizetésének visszatartott részét megkapja.
