Képviselőházi irományok, 1892. IX. kötet • 298-348. sz.

Irományszámok - 1892-346. A gazdasági bizottság jelentése, a képviselőház hivatalai részére tervezett szolgálati szabályzatról

330 346. szám. Mindazon hivatalnokok és szolgák szolgálati ideje, kik ezen szolgálati szabályzat életbeléptetése előtt neveztettek ki, illetőleg fogadtattak fel, kineveztetésük, illetve felfogadtatásuk napjától számítandó és az eddig gyakorlatban nem volt hivatalos eskütétel elmaradása, szolgálati idejüknek beszámítására nézve akadályul nem tekinthető. 15. §. A képviselőházi hivatalnokokról és szolgákról hivatalba lépésük alkalmával az elnöki osztály által egy szolgálati és minősilési táblázat állíttatik ki, a melybe a megkívántató adatok az illetők által előterjesztendő hiteles okmányok alapján, illetve a hol azok okmányilag nem igazolhatók, annak világos feltüntetése mellett, hogy okmányilag igazolva nincsenek, bemondás alapján bejegyeztetnek. E táblázatba az illető alkalmazott szolgálatában vagy minősítésében később előforduló változások szintén az elnöki osztály által esetenként bevezetendők. 16. §. A képviselőházi hivatalnokok és szolgák erkölcsös életet élni, a törvény- és képviselőház, illetőleg a két ház határozatai és szabályai s az ezek alapján az erre hivatott testületek és közegek által kibocsátott szolgálati utasítások által előirt kötelezettségeiket teljesíteni, a felsőbbségnek engedelmeskedni, hivatali körükben egymást kölcsönösen tisztelni, támogatni, az alárendeltekkel illendően bánni, hivatalos érintkezéseikben mindenkivel s főképen a képviselőház tagjaival szemben előzékenységet és udvariasságot tanúsítani tartoznak. 17. §. Kötelesek továbbá a képviselőházi hivatalnokok és szolgák oly tények és körülmények ismeretét, melyeknek kizárólag hivatali állásuknál fogva jutottak birtokába, s melyeknek közlése akár a közszolgálat, akár egyesek érdekeire hátrányos és káros hatással lehetne, titokban tartani. Érdekelt magánfelek, vagy a hivatali köteléken kivül álló más egyének a hivatalos iratokat csak elnöki engedélylyel tekinthetik meg s másolatok azokból bárki részére is csak elnöki engedély folytán szolgáltathatók ki. 18. §. A képviselőházi hivatalnokok és szolgák nem foglalhatnak el egyidejűleg más oly állást, sem állami foglalkozást és nem űzhetnek oly mellékfoglalkozásokat, mely őket kötelességeik teljesítésében akadályozná vagy elfogultakká tehetné, — vagy pedig állásukkal az illendőség szempontjából összeegyeztethető nem lenne. Hogy mely állások és foglalkozások tekintendők ilyeneknek, azt az 5., 6. és 7. §-okban felsorolt testületek, illetőleg közegek meghallgatásával a képviselőház elnöke határozza meg. 19. §. A képviselőházi hivatalnokok és szolgák mindazon kárért, melyet hivatali eljárásukban akár cselekvés, akár mulasztás által szándékosan vagy vétkes gondatlanságból az államnak, a képviselőháznak, a képviselőház tagjainak, vagy más egyeseknek jogtalanul és illetéktelenül okoznak — a mennyiben a kár a felsőbbséghez intézett panasz folytán elhárítható nem volt — teljes kártérítéssel tartoznak s annak keresését illetőleg azon törvények és szabályok hatálya alá esnek, melyek az állami tisztviselőkre nézve érvényben vannak. Mikor válnak bűnösökké a képviselőházi hivatalnokok és szolgák valamely hivatali bűntett- vagy vétségben, a bűntettekés vétségekről alkotott törvénykönyv (1878 : V. t.-cz.) 461—484. §-ai határozzák meg.